Mi a pszichológia magyarázata a reinkarnációs "emléleknek"?

"A bizonyítás terhe pedig egyértelműen azokat érinti akik állítják ,hogy van, nem a szkeptikusokat."

Ez éppenhogy nem tudományos gondolkodás. Ez a bíróságokon van így.

A tudományt az érdeklődés kellene, hogy előrevigye, nem a hit. Aki szkeptikus, az éppenhogy érdeklődő, mert nem vet el minden lehetőséget, és nem hisz el bemondásra semmit.

A szkeptikust azonban manapság a zárt gondolkodású emberekre használják, mint fogalmat, sajnos helytelenül.

A zárt gondolkodású ember elutasító, és azt mondja, hogy a "bizonyítás terhe az állítón van".

Nincs itt semmiféle teher. Stevenson kutatásainak folytatása egy jó lehetőség bárkinek, akit érdekelnek az emberi tudat és létezés nagy kérdései. Nem lehet vele bebizonyítani a reinkarnációt, mert még legalább négyféle magyarázat elképzelhető ezekre az emlékekre (és akkor még meg sem erőltettem magam).

De arra jó lehet, hogy felvázoljon és megerősítsen egy olyan alternatív megközelítést, ami a mai felfogást, miszerint a tudat az agyban keletkezik, megcáfolja, legalábbis megingassa.

Naiv módon úgy vélem, hogy akit valóban a tudomány haladás érdekel, az prekoncepciók nélkül beleáll egy ilyen kutatásba, és nem arra fordítja az energiáit, hogy megmagyarázza, miért nem teszi, és miért butaság az egész felvetés.

Mint ahogy Pombe is mondta az erőforrások, idő stb véges s ezért nem lehet mindenféle mende-mondára elhasználni. Akik a reinkarnáció után akarnak kutatni azok tegyék azt, de ne várják el ,hogy mások kutassák helyettük. És igen, az kell bizonyítson aki állít, persze a bizonyításhoz sokszor kell egy független kontroll csoport. Most mit gondolsz, bizonyítson az aki nem állít semmit a témában vagy tagadja? Vagy bizonyítson az aki állít valamit, támassza alá úgy ,hogy ne lehessen még 10 féleképpen teljesen mással magyarázni.

Igen, a tudományt leginkább a kíváncsiság hajtja, de ez nincs meg azokban akik hisznek a reinkarnációban vagy az agytól függetlenül létező tudatban? Az ő kíváncsiságuk nem elég s ezért arra várnak ,hogy mások folytassák a kutatásokat/ új kutatásokba kezdjenek?

#62

A kíváncsiság sokszor nem elég, mert az ilyen kiterjedt kutatás erőforrásigényes feladat, vagyis: sok pénz kell hozzá.

A kutatások nagy részét intézmények és vállalatok finanszírozzák, cserébe konkrét eredményeket várnak, amelyeket ráadásul fel lehet használni gyógyszerek kifejlesztésében, reklámpszichológiában, stb.

Legfeljebb abban lehet bízni, hogy jön egy újabb Tesla vagy Edison, és bele mer tenyerelni ebbe a területbe is.

#63

“ A kíváncsiság sokszor nem elég, mert az ilyen kiterjedt kutatás erőforrásigényes feladat, vagyis: sok pénz kell hozzá.”

Hát ezt mondtuk mi is. Illetve Pombe mondta ,hogy az ilyen-olyan vallási vezetők meg hasonlók röhögve össze tudnának szedni milliókat ezen kutatások finanszírozására. Példának hozta a kreacionista “múzeumokat” és hasonló csodásságokat. Csak ugye kérdés ,hogy miért nem teszik.

#64

Erre mondtam, hogy nem a vallási vezetők feladata. Számukra kockázatos is, hogy alá tudják-e támasztani a dogmáikat, éppen úgy, ahogyan az le van írva a többezer éves szriptekben.

Eleve a hozzáállás téves:

Bizonyítani a bíróságon kell. Kutakodni pedig a tudomány feladata.

#44: "A mai értelemben vett tudományos megközelítés kb. 150-200 éve létezik, ezért az, hogy több ezer éve nem tudnak mit kezdeni a reinkarnáció kutatásával milliók, finoman szólva sem vehető komolyan."

Ez nagyon komolytalan, vagy másképpen komoly csúsztatás. Több ezer éven át hittek a lélekben, és a tudománynak esze ágában se lett volna felhagyni a lélekhipotézissel, ha egy icuri-picurit is működött volna a dolog. Az nem úgy volt, hogy amikor a tudomány áttért a tudományos módszerre, akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve, közmegegyezésre gyorsan kukázták a lélekhipotézist. Azért kukázták, mert akármit csináltak és akármennyire is szerették volna igaznak látni, nem jött össze, és egyre és egyre inkább nem jött össze, ezért egyszerűen kellett keresni egy másik működőképes irányt. Nem működőképesebbet! Hanem ami legalább egy picit működik egyáltalán. Aztán kiderült, hogy a picit működő irány nagyon is jó választás, mert egyre és egyre erőteljesebben működött, és a működést visszaigazol tények tárháza egyre gyorsabban bővült hegynyi méretre, és ma már hegylánc épül éppen, aminek megértéséhez hatalmas tudást kell elsajátítani, és ami a gyakorlatban remekül hasznosítható, szemben azzal a lélekhipotézissel, ami még most is ugyanazon az ókori semmire se jó, semmire se használható szinten áll.

"Bizonyítani a bíróságon kell. Kutakodni pedig a tudomány feladata."

Nem. A tudomány tök ugyanilyen. Kutogatni kell, és bizonyítani. A kettő egymás nélkül nem tudomány. A tudomány sikeres működése pontosan ugyanolyan, mint egy bírósági per, ahol van vádlott, van védő és van egy bíró, aki ítél. Itt a bíró a gyakorlatban való érvényesülés.

Bárki, aki ezzel a módszerrel kutatható irányt tud felmutatni, az a tudományos utat választotta. És ne tessék hülyeséget beszélni arról hogy neked nem mindegy ki adja a pénzt a kutatásra. Hogy papok teszik ezt, vagy üzletemberek, vagy akárkik, az tök mindegy.

Kedves @61!

Nem tudom, hogy te itt most komolyan szónokolsz, vagy te is tudod, hogy lassan itt már egy bohózatot gyártasz...

#61: "A tudományt az érdeklődés kellene, hogy előrevigye"

Mint téged? Itt a #43-ban írtam neked egy másik megközelítési módról, amely az értelem kialakulásának egy abszolút bizonyíthatóan járható útját mutatja be, ami folyamatosan újabb és egyre hatékonyabb eredményeket tár fel. Cáfolhatatlan tényekről szólnak ezek a kutatási eredmények. Itt megemlítettem a gliasejteket, a neurotranszmittereket stbstb.

Te igen nagy érdeklődést mutattál mindezekre, ugye? Ezt írtad: "Azt látom, hogy tudósok inkább arra fordítják a vehemenciát, hogy félremagyarázzák a dokumentált eseteket, alátámasztandó a saját meggyőződésüket, miszerint a tudat az agy terméke"

#61: "A szkeptikust azonban manapság a zárt gondolkodású emberekre használják, mint fogalmat, sajnos helytelenül"

Vessünk már egy kicsit számot! Te itt semmi mást nem csináltál, mint a te hitedet ellehetetlenítő tényekről hisztérikusan tudomást se vettél, és mindent szidtál, lepocskondiáztál, ami nem fért bele az elképzeléseidbe. Enyhén szólva is vizet prédikálsz, de dézsaszámra iszod a bort. Te nem szkeptikus vagy, hanem egy hívő, abból is a totálisan csőlátású.

Én azonban belementem minden példádba (abba az egybe), vagyis nem vettem semmibe az elképzelésed, foglalkoztam vele, kíváncsiságot is mutattam, mert kértem tőled a példákat, még ötleteket is adtam a kutatási formákra, de arról nem én tehetek, ha az az egy szem példád is tele volt logikai képtelenségekkel és totálisan életképtelen levezetésekkel.

Én is mutattam példát a saját elképzelésemre, ráadásul nem egyet, hanem többet is. Előtted a pálya, hogy te is cáfold azokat, mert te valamiért nem azokat tartod jobban járható utaknak, csak még nem tudni, hogy miért. Szerintem csak azért, mert egyszerűen a hitedhez ragaszkodsz fanatikusan, és a saját hibás hozzáállásodat kened másra, plusz halvány dunsztod sincs az agykutatási területekről, amit megvetően mainstreamnek nevezel, arról az apróságról megfeledkezve, hogy a lélekhipotézis előtte ugyanolyan mainstream volt több ezer éven át, és az egyszerűen már megbukott.

#61: "Naiv módon úgy vélem, hogy akit valóban a tudomány haladás érdekel, az prekoncepciók nélkül beleáll egy ilyen kutatásba"

Ember! Semmibe veszed a vitapartnered érveit. Eszed ágában sincs a neurotranszmittereimet és a gliasejtjeimet megvizsgálni, csak hisztérikusan a saját elképzelésed helyezed előtérbe. Még annyit se foglalkoztál az érveimmel, mint én a te felvetéseiddel, és még neked van képed leírni ezt??? Ezer éveken át uralkodott a lélekvallás, és neked az a tudományos haladás, hogy visszafordulunk egy lejárt lemezhez???

Ja...

#61: "Nem lehet vele bebizonyítani a reinkarnációt, mert még legalább négyféle magyarázat elképzelhető ezekre az emlékekre (és akkor még meg sem erőltettem magam)."

Tényleg? :D

Mondjál már nekünk mondjuk kettő ilyet! Meg merem kockáztatni, hogy sosem gondolkodtál el ezen, és annyira mélyen hívő vagy, hogy az alternatívák leírását se mered megkockáztatni, mert azt valósággal szentségtörésnek éreznéd.

Na? Csak kettőt kérnék! ;)

#69

1. Reinkarnáció: az illető a saját korábbi életeire emlékszik

2. Lélektárs-összefonódás: az illető a lélektársa emlékeit hozta magával ebbe az inkarnációba

3. Megszállás: egy "bolyongó holt lélek" megszállta az illetőt, és ezek valójában annak az emlékei

4. Közös tudat: ezek a "mások" által rögzített emlékek abból származnak (lásd még: akasha)

A többire csak annyit reagálok, hogy nem úgy tartom, hogy a lélek létezése felőli megközelítés lejárt lemez volna. Persze ha negligáljuk azokat a tapasztalatokat, amelyek a testenkívüli/halálközeli élményekből, reinkarnációra utaló emlékekből, érzéken túli észlelésekből és egyéb megmagyarázhatatlan megtapasztalásokból erednek, akkor hazudhatjuk ezt, csakhogy ez így már elég szelektív.

És közben nincs igazi fogalmunk arról, mi a gondolat, hogyan működik a tudat, és mitől személyiség a személyiség.