Együttműködésre képtelen testvérrel mit lehet kezdeni?

Öcsémmel közösen kaptunk szüleinktől egy másfél szobás lakást a nagyszülőktől származó örökség folytán. Már akkor sem tartottam jó ötletnek. A lakás árának felét a saját megtakarításommal kiegészítve vehettem volna magamnak sajátot. A testvéremnek nem volt egy fillérje sem, így a szüleim ragaszkodtak ehhez a megoldáshoz. A lakás belsőre elég rossz állapotban volt, ezért munka mellett szabadidőmben felújítottam (festés, burkolás stb.), amiben az öcsém soha sem segített. Az volt a terv, hogy kiadjuk és osztozunk a bevételen, én meg majd abból levonom a beletett munkám értékét.

Ezek után az öcsém aki addig a szüleinknél lakott, a megkérdezésem nélkül beköltözött a lakásba, és birtokba vette a nagyobbik szobát mondván, hogy a munkája miatt szállásra van szüksége a városban. (Valójában ez csak üres duma volt a részéről, munkája nem volt soha életében.) Már közel egy éve ott lakik, a lakást kis túlzással leamortizálta. Telehordta a lomjaival, nem takarít, nem mosogat, szóval gondoskodott arról, hogy másnak a lábát se legyen kedve betenni oda. A szüleink által neki adott pénzből él, egész nap csak döglik és a számítógép előtt ül, néha elmegy ide-oda a haverjaival. Én eközben fizetem az albérletemet és dolgozom, de nehezen jutok egyről a kettőre.

Beszélni nem lehet vele. Kijelenti, hogy az az ő lakása is, joga van ott lenni. A szüleinknek kedvesen behízeleg, akik lényegében az ő pártját fogják velem szemben.

Ti mitévők lennétek hasonló helyzetben?