Normális az ilyen erős kapcsolat?
(Kis bevezető, szükséges a téma átlátásához)
Az én kérdésem teljesen más szemszögből közelíti meg magát a témát, nincs problémám a testvéreimmel, sőt.. hihetetlenül erős a kapcsolatunk.
Hárman vagyunk testvérek. Pár év köztünk a korkülönbség szóval mindig mindent együtt csináltunk.
Együtt játszottunk, együtt rosszalkodtunk és annyira jól elvagyunk egymással, hogy ebbe a szoros kapcsolatba soha nem engedtünk be mást.
Nem az volt, hogy mindenki megy a barátjaival játszani ide-oda és alig találkozunk, hanem mi kizárólag csak együtt csináltunk dolgokat.
Annyira bízunk egymásban, hogy tudjuk egymás jelszavait, gyakran használt felhasználóneveket, stb. (bankkártya adatokat is).
S ezt teljesen természetesnek éljük meg.
Azonban eljött a felnőtt kor és úgy döntöttünk, hogy kirepülünk a családi házból, de mindezt úgy megoldva, hogy mi hárman összeköltöztünk.
Közös háztartás, közös kassza, mindenkinek ugyanakkora szava van.
Hogy is mondhatnám? Tökéletesen működik.
Hihetetlen, hogy mire vagyunk képesek hárman.
Egy kifejezetten magas életszínvonalon élünk és már a hat év alatt olyan megtakarítást sikerült elérnünk, hogy vásároltunk két külön lakást. (ezeket jelenleg albérletbe adjuk ki)
S ez csak egyre több lesz, hiszen mindenki magasabb pozícióba lép, a bérleti díjak meg már rég fedezik a jelenlegi lakott lakás törlesztőjét.
Egyikőnknek sincs jelenleg párkapcsolata. Voltak próbálkozások mindenki részéről és vannak is, de erről nem szeretünk beszélni. Mármint mindenki azt csinál, amit akar csak nem akarjuk megtörni ezt a szimbiózist közöttünk vagy a kívülálló személy nem tud beilleszkedni ebbe.
Félreértés ne essék, mindenkinek megvan a saját légköre, oda megy és azt csinál, amit akar. Sőt bárki kiléphet és ugyanúgy megkapja azt, ami jár neki abból, amit együtt elértünk.
Azonban senki sem akar kilépni.
Pár volt ex felhántorgatta már a dolgot, hogy ez nem egészséges, amit csinálunk, hogy nem akarunk szétválni egymástól.
Illetve volt ismerősök is(nincs szükségem ilyen ismerősökre), akik ezt az egészet furának tartják.
Mindhármunknak megvolt már a komolyabb kapcsolata is, ahol eljött a döntést ideje. "Új életet kezdel vagy maradsz a testvéreiddel?"
Mindhárman ezt választottuk.
Mégis kinek volna igaza?
Nekünk, akik jól megvagyunk egymással és ténylegesen többet érünk el hárman, mintha egyedül akarnánk érvényesülni vagy azoknak, akik arra bátorítanának minket, hogy szakítsuk meg ezt az egészet, mindenkinek legyen saját külön élete.
Kiegészítésként: Mi sem terveztük azt, hogy örökké együtt élünk. Mindenkinek megvan a személyes/közös célja(mindenkinek legyen egy saját lakása és kezdő tőkéje) de jelenleg személy szerint nem látom ennek a végét. Túl kényelmes és túl jól működik.
Köszi a válaszokat! :)
Ha picit pontosíthatok, a nagyon elszigetelődés gyerekkorban volt meg.
Azóta mindenkinek megvan a saját baráti köre, külön is elmegyünk szórakozni, programokra, stb. (Együtt többre)
Csak mégis a hármunk kapcsolata sokkal erősebb azoknál a kapcsolatoknál, amikor az a kérdés merül fel, hogy akkor elköltözöl a barátoddal/barátnőddel vagy együtt maradunk tovább.
Egyértelműen a barátok/ismerősök nem kérik azt soha, hogy költözz külön, ez általában a párkapcsolatok során jön fel.
Szerintem Ti már nem fogtok tudni egymás nélkül élni! Ha valakinek lesz is párja,külön megy,minden kis apróságért a testvért fogjátok keresni,tanácsot kérni. Nem lesz olyan emberke aki ezt tolerálja,esetleg ideig-óráig!
Ezt ha lehet így mondani,elszúrtátok,bár én nem ítélem el.Ha jól érzitek így magatokat,senkinek semmi beleszólása,legalább TI biztos pont vagytok egymás életében! A mai párkapcsolatokról ez nem igazán mondható el!
ui:Azért barátokat keressetek,aki mindannyiótoknak szimpi,kedves.
Csak hogy lásd a másik oldalt is.
Nekem volt egy házasságom, ahol nem ennyire durván, de a házastársamnak a család volt az első.
Ami annyit jelentett, hogy az ő családja.
És kb. az, hogy húzzam meg magam, és örüljek hogy befogadnak. De a legutolsó csepp az volt, hogy a testvére magánnyomozásba kezdett egy ügy miatt és a mi családunkat is veszélybe sodorhatta volna, mert a mi autónkkal járkált az ügyben.
A társamnak nem az jött le hogy féltem a közös gyerekünket, hanem az hogy "hogy jövök ahhoz hogy bírálom azt amit az ő testvére csinál".
Természetesen válás lett a vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!