Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Jogosan haragszom a szüleimre?

Jogosan haragszom a szüleimre?

Figyelt kérdés

33 éves leszek. 3 éve élek együtt a párommal. Ő tanított meg alap dolgokra. Hogyan kell rendesen megágyazni, hogyan kell elmosogatni, stb. Emlékszem otthon mikor takarítani szerettem volna anyukám rám szólt, mert véletlenül eltörtem valamit hogy inkább ne takarítsak mert a baj van velem. Főzésnél is ez volt. Magamtól tanultam meg azt is. Pl nemrég jártam utána hogyan is kell felfuttatni az élesztőt. Sokaknál ez alap dolog. Sose vitt közösségbe. Mindig otthon voltunk a négy fal között. Kikapcsolódása a temetőbe járás volt. A szülei sírját kellett gondozni. Volt hogy lefotózott a sírkővel! Ezen kìvül még fagyizni se vitt el soha a faluban. Kb 15 éves koromig jártunk rokonokhoz vendégségbe utána már oda sem. Ennyi érintkezésem volt más emberekkel. Sose ölelt sose puszilt meg. Sose tanult, sose játszott velem. Általában feküdt és sírt. Volt hogy egy hétig ki se kelt az ágyból. Nő léttére nagyon igénytelen volt. Szégyelltem mások előtt.

Apukám sose tudott elfogadni. Sose volt velünk. Foggalmam sincs anyukám miből tartott el minket testvéremmel. Ha haza jött vagy telefonált csak kiabált. Gyerekkoromban vert. Tesómmal totál másképp bánt. Neki mindent megadott. Ő volt a mindene. Alkoholista és durva pszichés gondjai is vannak.

Amíg otthon éltem voltam anorexiás, bulimiás, sokszor vagdostam magam. Tanulási nehézségeim voltak.

Nap mint nap feljön bennem az, két ilyen embernek minek kellett gyerek?

Mikor látok szülőket a pici gyerekeikkel milyen boldogok, éppen játszanak, a szívem szakad meg velem miért nem voltak ilyenek? Komolyan ennyire nehéz lett volna szeretni?

2017. febr. 22. 07:50

1 2 3 4 5 6 7 8 ❯

1/72 anonim

válasza:

Attól jobban érzed magad, ha haragszol? Inkább éld az életedet és ha gyereked lesz, őt neveld másként

2017. febr. 22. 07:53

Hasznos számodra ez a válasz?

2/72 A kérdező kommentje:

Biztos máshol tartanék ha normálisak lettek volna. Nem akarok gyereket.

2017. febr. 22. 07:56

3/72 anonim

válasza:

edesanyadnak valoszinuleg valami psziches betegsege van, es nem kapott soha segitseget. Ez mondjuk nem mentseg, csak egy magyarazat.

2017. febr. 22. 07:57

Hasznos számodra ez a válasz?

4/72 anonim

válasza:

Bocs, de csak addig olvastam, hogy 33 éves vagy.

Lehet rájuk haragudni, de felnőtt ember vagy, legalább egy évtizede, és a saját életedért te vagy a felelős, ahogy a saját boldogságodért is. Ha ennyi idősen még mindig azon lovagolsz, hogy minden a szüleid hibája, az már csak hárítás, hogy a saját hibáiddal ne kelljen szembenézni.

Előre kell nézni, nem visszafelé mutogatni.

2017. febr. 22. 07:57

Hasznos számodra ez a válasz?

5/72 anonim

válasza:

Hm, ehhez képest 33 évesen te is itt nyafogsz vadidegeneknek, es buslakodsz, hogy neked milyen szar életed van. Egy valamit úgy tűnik azert csak sikerült átadnia...

2017. febr. 22. 08:00

Hasznos számodra ez a válasz?

6/72 anonim

válasza:

Anyukad tuti beteg, mar ne haragudj, vagy megviselte az élet.

nekem se volt jó gyerekkorom, 4 en voltunk, szegenyen, egy cipöért úgy könyörögtem 8.-ba.

a tesóm kinőtt ruhaiban jartam.apám vascsővel verte anyámat.egyszer a rendörök is kijöttek.

de az idő megy, és el kell fogadni, h ez törtent velünk, ezen valtoztatni mar nem lehet.

2017. febr. 22. 08:00

Hasznos számodra ez a válasz?

7/72 anonim

válasza:

Nézd, egy átlag gyerek kB 12-13 évesen már rendelkezik magához való ésszel. Onnantól felesleges a szülőket hibáztatni, az ő döntése, hogy tanul e, vannak e barátai, van e jovokepe. Anyagilag nyilván a szulokre van utalva, de ennyi, a többi az ő dolga. 18 évesen elkoltozhet, saját lábára állhat és barmi lehet belőle. 33 évesen magadat kellene okolnod, hogy miért nem léptél le időben és miért nem tanultad meg a háztartás vezetését.

2017. febr. 22. 08:01

Hasznos számodra ez a válasz?

8/72 anonim

válasza:

Anyád valószínűleg depressziós volt, és semmiféle segítséget nem kapott, senkitől.

Emiatt felesleges haragudnod rá. Felnőtt ember vagy.

2017. febr. 22. 08:02

Hasznos számodra ez a válasz?

9/72 A kérdező kommentje:

Epilepsziás vagyok. Mind a mai napig ezzel kezelnek. Súlyos szociálfóbiám van. Folyamatosan szorongok, hiába a kezelések. Emelett ennél durvább pánikbetegségem. Képtelen vagyok beilleszkedni bármilyen közösségbe. A munka világáról ne is beszéljünk. Van hogy a boltba nem tudok lemenni mert folyamatosan szédülök. Nem sorolnám tovább.

2017. febr. 22. 08:05

10/72 anonim

válasza:

Az epilepszianak semmi köze a szülői neveléshez. A panikbetegsegnek se sok - en is panikbetegsegnek vagyok, pedig tökéletes gyerekkor volt. A szociofobia se szülő függő - bakker nem jártál óvodába, iskolába? Ha neked jó érzés, akkor hibáztasd a szüleidet, de ezekhez nekik épp a világon semmi közük nincs.

2017. febr. 22. 08:07

Hasznos számodra ez a válasz?