Jogosan haragszom a szüleimre? 24 éves férfi
Szerintem jó gyerekkorom volt mindent megkaptam egy bizonyos határig. A szüleim odafigyeltek rám nem bántottak soha. Most 24 éves vagyok és sikerült egy olyan egzisztenciát megteremtenem ami nekik talán még most sincs. A havi nettó fizetésem átlag 300 ezer forint körül mozog, előfordul, hogy ennél is több. 3 éve költöztem a fővárosba, vidéken nőttem fel és az új munkahelyem miatt költöztem Pestre elsősorban a fizetés miatt 21 évesen. Azóta úgy érzem megvan mindenem amiről egy korombeli álmodhat: lakást vásároltam fővárosban, biztos állásom van szerintem az átlaghoz képest nagyon jó fizetéssel, megbecsülnek a munkahelyemen a kollégáimmal jól kijövök, 3 éve annak, hogy kirepültem otthonról és teljesen önálló vagyok.
A gond csak az, hogy nagyon ki vagyok égve. Nem tudom most mihez kezdjek? Hogyan folytassam tovább? Megvan a saját lakásom lassan több mint fél éve, biztos állásom van jó fizetéssel 3 éve, eljárok a barátaimmal szórakozni mindenem megvan amit az emberek szeretnének. Ott tartok ahol 15 évesen elterveztem, hogy ennyi idősen tartani fogok. De! Ezek után mit kell csinálni? Hogy folytassam az életemet? Mihez kezdjek vele? Mit kell ezek után csinálni az életben?
Nem tudom rá a választ. Nagyon ki vagyok égve. Úgy érzem a szüleim nagyon jó munkát végeztek amikor felneveltek, csak nem tanítottak meg egy dologra. Az életre. Arra, hogy mit kezdjek magammal ha felnövök. Mert én nagyon nem tudom, de még csak nem is érzem. Nincsenek vágyaim vagy céljaim. Hülyén hangzik de emiatt őket okolom. Ritkán hazajárok vidékre hozzájuk látogatóba és általában felhozzák vagy utalnak az unokákra (mármint, hogy szeretnének), vagy rákérdeznek, hogy van-e barátnőm. Szóval gondolom akkor szerintük a következő lépés az életemben ezután a családalapítás lenne? Ezzel kéne folytatnom? Nincs kapcsolatom lassan 2 éve, de őszintén nem is akarok, jól érzem magam így egyedül.
Egyébként velük arról amit most érzek, többek közt erről a céltalanságról még nem beszéltem soha, de nem is akarok. Egyszerűen nem tudok megnyílni ezzel kapcsolatban előttük. Néha ez a harag testet ölt dühkitörés formájában és megrongálom,összetöröm, kidobom azokat a tárgyakat amiket tőlük kaptam (pl. bekeretezett családi kép, étkészlet).
Lassan már 1 éve így érzek. Megy a hiszti, hogy nem keresem őket, ha telefonon hívnak akkor is úgy kell kirángatni a szavakat belőlem, mert nem akarok beszélni velük... De úgy érzem miattuk nem tudom mit kell az életben csinálnom, mihez kezdjek az életemmel, mert nem tanítottak meg rá. Amúgy nagyon szeretem őket, belehalnék ha bármi is történne velük, de másrészről úgy érzem a bennem élő ellenük irányuló haragot táplálnom kell azzal, hogy kárt teszek a tőlük kapott tárgyakban, vagy azzal hogy nem keresem őket (akár telefonon vagy személyesen.) és fájdalmat okozok nekik emiatt.
utazni kell
családot alapítani
szórakozni
24 évesen olyan vagy, mint egy óvodás. Hogy várod el mégis, hogy ők tanítsák meg, TE mihez kezdj az életeddel??
És emiatt képes vagy rájuk haragudni? Ez rettentően gáz... Iszonyatosan szégyelld magad :S Az a te bajod, hogy jó dolgodban azt se tudod, mihez kezdj már magaddal és nem vagy hhoz elég életképes, hogy megoldd a problémádat egyedül. Nem azt mondom, tök szép, amit elértél, de ez a mentalitás borzasztó.
A te legnagyobb problémád az, hogy igazából egyedül vagy, mint a kisujjad, a barátság szép és jó dolog, de az embernek alapvetően szüksége van egy társra, akivel közösen tervezhet és gyűjthet új élményeket. Megvan persze mindened, amit pénzért meg lehet kapni, az nem veri csak ki a szemed, hogy messze nem ez az, amire valójában szükség van...
Nem mondom, hogy társ kell neked, mert nem mindenkinek kell, de nem értem, hogy azt, hogy neked mihez van kedved, miért a szüleidnek kell elmondaniuk neked?
Ne légy bamba, az élet nem egy sablonra épül. Semmi értelme nem lenne akkor.
Fizesd ki a lakáshiteledet, 2,5 év alatt, 300 nettóból, pesti albérletben lakva biztos, hogy nem vettél normális lakást anélkül. Tedd rendbe, újítsd fel, rendezd be. Kezdj el valami új dolgot (nyelvet, szakmát) tanulni, mindig jó, ha több lábon áll az ember. Keress magadnak hobbit, társaságot, utazgass, szórakozz, élvezd is az életet, nem kell csak az anyagi dolgokra koncentrálni.
Az, hogy a kitűzött célt elérve kicsit elveszettnek érzed magad, természetes bizonyos mértékig, a lazítást kéne megtanulnod, azt, hogy élvezd a munkád gyümölcsét, mielőtt új projektbe vágsz bele. Ehhez viszont semmi köze a szüleidnek, nincs értelme rájuk haragudnod.
"Azt írtam, hogy arra nem tanítottak meg gyerekként, hogy mit kezdjek magammal ha felnövök? Mit kell csinálni?"
De hát azt csinálod, amit az ember csinál, ha felnő.
Én értem, hogy mire gondolsz.
Mindeddig volt egy célod, amiért küzdöttél. Tanultál + házi feladat + különórák, ami sokszor jóval több idő elfoglaltság, mint dolgozni. Utána új volt a munka világa, izgalmas és rengeteget kellett tanulnod, hogy megálld a helyed, de most vége. Tehát most van egy rakat időd, mert még nincs családod, hogy rájuk szánd a délutánjaidat, de minden célodat elérted, ezért üresnek érzed a napjaidat.
Nézd, ez nem a szüleid hibája. Persze, nekik sem kéne felhánytorgatni, hogy mikor alapítasz végre családot, de nem az ő hibájuk, hogy nem találod a helyed. Én nem hiszem, hogy neked most a családalapítás lenne a legideálisabb. Amíg nem bírsz önállóan, egyedül kiegyensúlyozott lenni, addig kapcsolatban sem fog menni. Nagy közhely, de igaz. Én a helyedben keresnék valami új célokat, esetleg hobbit, például valami sportot, mert egyértelműen van egy rakat időd és energiád, amit nem tudsz levezetni, de lehet érdemes lenne ezt megbeszélned valaki szakembernek mondhatóval is. Mármint annyira mérges vagy a szüleidre, hogy rongálod a tőlük kapott tárgyakat, pedig te is tudod, hogy a szüleid nem tehetnek erről, csak nem találsz felelőst, jó eséllyel magadra is mérges vagy, csak saját magaddal pedig nem bírod megszakítani a kapcsolatot, tehát másokon töltöd ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!