Hogy viselkedjem, ha érdeklődnek? Kínosan érzem magam, amellett, hogy nagyon aggódom is anyuért, de valahol haragszom is rá, szégyenkezem miatta?
Nehéz erről írnom.Anyu most 78 éves.Kb 70 éves kora körül vettük észre,hogy A Frontin szedése mellett megiszik 1-1 pohár bort,vagy sört.Egyedül élt, mi a nővéremmel más más városban.Mikor mentünk hozzá, előre szólni kellett,és nem igazán örült a látogatásunknak,kérdezte,mikor megyünk vissza.Egyre jobban elhanyagolta a lakást, alig mosogatott,takarított.Egyikünkhöz se akart költözni,mert dolgozunk mindannyian,úgyis ott is egyedül lenne, azt mondta.Többször hallottuk a hangján telefonon keresztül is hogy ivott.Pár éve elesett,azt mondta megbotlott, de a szomszédok látták, hogy instabil volt a járása.
Azelőtt egy eleven,mozgékony asszony volt,járt a piacra, szeretett beszélgetni.Teljesen kezdett leépülni.Házigondozónőt járt hozzá, de nehezen szokta meg.Egyik nap rémülten hívott, hogy teljesen zavart, szétdobált mindent, felborogatta a lámpát, meztelen van.Kiderült sok Frontint szedett be megint.Gyorsan kellett intézkedni.Egy önkormányzati idősek otthonába sikerült bejuttatnom, ami egy kisállomással szemben van.
Nehezen szokta meg,,mindig úton volt, hiába mondtuk, hogy csak az udvaron sétáljon....Mindig kölcsönt kért tőlünk, és kijárkált a boltba is, többnyire édességért, és sörért.Volt hogy mástól is pénzt kért, mert elköltötte a zsebpénzét.
Egy hete telefonáltak az otthonból,hogy engedély nélkül kiment, és rendőrök találták meg a síneknél,elsodorta a vonat.
Súlyos sérülései lettek, medence, bordatörés,a feje is vérzett, de életben van, stabil az állapota.
Nem tudja senki mi történt, állítólag elsodorta egy motorvonat,mikor várta, hogy elmenjen.
ÉN NAGYON FÉLEK,HOGY ÖNGYILKOS AKART LENNI,BÁR AZT MONDJA NEM.ÉS NEM EMLÉKSZIK SEMMIRE SE.
FÉLEK AZ OTTHONBA IS BEMENNI,AMIATT HOGY ROSSZ SZEMMEL NÉZNEK MAJD RÁM ANYU MIATT,AHOGY VISELKEDETT,ÉS NEKIK IS KELLEMETLENSÉGET OKOZOTT,REMÉLEM NEM LESZ RENDŐRSÉGI ÜGY.sZÖRNYŰ VOLT A HELYSZÍNEN LÁTNI A VÉRTŐCSÁT, ÉS A HELYSZÍNELÉS NYOMAIT AZ ÁLLOMÁSNÁL.
AZ ISMERŐSÖK ,CSALÁDTAGOKIS FAGGATNAK, MI TÖRTÉNT, HOGY TÖRTÉNT,ÉS NEM MEREM ELMONDANI,HOGY VALÓSZÍNŰ ITALÁRT AKART KIMENNI,(előtte való nap elláttuk étellel,és a nővérem pár dobozos sört is vitt neki,bár én kértem ,ne vigyen, de úgyis megszerzi valahogy)AZT NEM ÁLLÍTOM HOGY ITTAS IS VOLT AKKOR.
Nekem nagyon kínos, sajnálom is,nagyon csak az anyám,de valahol magának kereste a bajt,ülhetett ,élhetett volna nyugodtan jó helyen volt...
Kisvárosban élünk,gondolom ,megy a pletyka a szóbeszéd. Nem tudom, mit mondjak,mert nem akarom ,hogy lebecsméreljék,megvessék ,és rosszat mondjanak rá.
válasza:Miért kéne neked bármilyen részletet elmondani, pláne, ha te is csak feltételezed? Ha megkérdezik, elmondod, hogy tudomásod szerint sétálni akart, és elsodorta a vonat. Lehet, hogy figyelmetlen volt, előfordulhat az is, hogy megszédült, de nem tudhatod, senki nem volt mellette. 78 éves, nem egy kuriózum, hogy ennyi idős ember, időjárási front idején pláne megszédül, ugrál a vérnyomása. Nem hazudsz ezzel, hiszen TÉNYLEG nem tudhatod, mi volt valójában, aki meg pletykálni akar, az úgyis fog, tökmindegy, mit mondotok, vagy mi az igazság. Nem laktok ott, tenni kell rá magasról és kész - sose értettem, miért másoknak megfelelve akarják sokan élni az életüket.
Ha van az otthonnak orvosa (gondolom, igen), beszéljetek vele a gyógyszerről és az italról. A Frontin függőséget okoz hosszútávon, az meg elég veszélyes, ha összevissza szedi és még iszik is rá. Egyszerre viszont nem szabad elvonni, a kórházban mindenképp tudniuk kellene, hogy édesanyátok szedi. A balesetének megvan az a jó oldala, hogy amíg kórházban fekszik, le is tudják hozni róla, ellenőrzött körülmények között.
Őszintén szólva egy 78 éves embernek, aki otthonban él, nem rónám fel, hogy megiszik egy-két sört, pedig utálom a piásokat. Ki tudja, mennyi idő méretett ki neki, ha ettől jobban érzi magát, ugyan kinek árt vele? Tisztességben felnevelt benneteket, ez a fontos, nem az, hogy Alsó-Bivalybasznádon az unatkozó pletykafészkek mit locsognak.
válasza:
válasza:Nem az zavar,hogy ott mit locsognak,hanem a munkahelyemen is pl.
A legrosszabb hogy én is otthonban dolgozom,en más szüleivel kinlodom,az enyemmel meg megint más...faramuci helyzet,de ez van.
Akkor is meloztam,mikor a rossz hír érkezett,hazakeretzkedtem,és eljottem betegall.ba.
Ilyen idegállapotban nem tudnék idosekkel foglalkozni.
Sőt,ezek utan még nehezebb lesz,plane ha anyu eltavozik,neadjisten,nem tudhatjuk.
Persze,beszeltunk az italról,de mindig tagadta.Én ellene vagyok,nem is tartok itthon.
Karácsonykor elhoztuk magunkhoz,de a literes borosflaska ott volt nála...:(
Nem tudom a hosszas kórházi kezelés alatt leszokik majd az italrol?
Nálunk az Otth.ban volt olyan neni,es bacsi aki otthon ivott,de bent már moderálta magát és nem.
Azért kellemetlen , mert elítéli mindenki a pialast,es en nem akarom,h lesajnaljanak.
Nem tudom,biztos jobb ha nem vallom be,és nem teregetem ki a családi szennyes a tágabb családban,és a m.helyemen.
Koszonom a tanácsokat,rendesek vagytok!!!
válasza:Szerintem sem kell senkinek semmit tudnia, elég annyi, hogy édesanyád idős, frontérzékeny, néha már nem teljesen ura a mozdulatainak, és elsodorta egy vonat séta közben. Senki nem fog ebben kételkedni, fiatalabbakkal is előfordul, hogy egy rossz mozdulattal balesetet okoznak!
Ha bárki kérdezné a részleteket, finoman elháríthatod: te nem tudod, és édesanyád sem fog rá valószínűleg emlékezni, hiszen nagyon megütötte magát, de köszönöd a kérdést, az érdeklődést és az aggódást a nevében is.
válasza:Anyukád így döntött h így akár élni. Senki nem szorított pisztolyt a fejéhez h igyon. Nekem mindkét szülőm ivott mindig, ma már csak anyám. 30 éven keresztül én szégyelltem magam az italozásért, az igenytelenségért, a mocskosságért, a koszért, a bűzért.
Szaksegítség kellett, hogy nekem ne legyen bűntudatom, hogy ne én szégyenkezzek miattuk.
Nem az én hibám.
Az is szörnyű, hogy valahol úgy érzem,ez így lett megírva.Életben maradt.Holnap lesz 1 hete, h történt...Persze komplikációk még adódhatnak.De nem hiszem, hogy nagyon fürge lesz,és ki fog tudni járkálni ezután is.
Na meg abban is reménykedem, hogy a bent töltött idő alatt "leszokik róla".Lehetséges ez???Ebben bízom.
válasza:Az én nagyszüleim bár nem voltak nagyivók, mikor otthonba kerültek teljesen le lettek állítva még a fröccsözésről is délutánonként. Ezt dianás cukorral kompenzálták. Képesek voltak napi egy dobozzal megenni.
Tudom, hogy nehéz lehet. Abba az otthonba nem tudod átvinni, ahol te is dolgozol?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!