Van itt olyan, akinek meleg a gyereke?

"Ennek a titkolózásnak és a szülők traumájának szönyeg alá söprésének az egyenes következménye az, ami itt most zajlik, és az, hogy azt gondolják a kommentelők, hogy a három szülő, aki itt ugyanarról számolt be, az csak elszigetelt, homofób eset, és nem a normális reakció. Holott sajnos az. De ez nem tanulmányokból, nem könyvekből, hanem az interneten fellelhető szüli beszámolókból derül ki. (Sok van egyébként). Hivatalos források, kutatások azért nem verik ezt nagydobra, mert akkor ezzel fogást lehetne találni a melegeken, esetleg bűntudat ébredne bennük a szülőkkel szemben. Amikor az a lényeg, hogy el legyenek fogadva, akkor nem jelenhetnek meg publikációk tudományos körökből arról, hogy a szülők min mennek keresztük, akár évekig tartó traumákban. Senki nem meri vállalni a felelősséget, hogy ezt összegyűjti és ír róla."

Szerintem meg pontosan ez az emeletes baromság, és ezekben a mondataidban igenis ott bujkál a homofóbia. Szerinted komolyan bűntudat ébredne a melegekben a szüleik iránt? Te érzel bűntudatot, amiért barna a szemed, holott anyukád kékszemű gyereket szeretett volna? A meéegek nem tehetnek róla hogy melegek, ahogy te sem tehetsz a szemed színéről. Komolyan gondolod, hogy valakinek bűntudatot kellene éreznie olyasmi miatt, amiről nem tehet, csak mert a szülei nem tudják elfogadni olyannak, amilyen? Mégis mi ez, ha nem homofóbia? Vagy nem is tudom mi. Egy gyereknek nem feladata a szüleit boldoggá tenni vagy megfelelni nekik.

Kedves Kérdező!

Bízom benne,hogy Te is hamarosan túl leszel rajta,mint én és eljutsz arra a pontra,hogy bárcsak ez lenne a fiam legnagyobb problémája,hogy meleg!

Nem csak ezen a téren,hanem az élet minden területén próbálj meg úgy élni,hogy ne akarj mások elvárásainak megfelelni! Én már szerencsére elértem azt,hogy magas ívben teszek mások véleményére és ha bárki egy rossz szóval is illetné a dolgot,hogy a fiam meleg akkor arra az emberre nekem az életben tovább nincs szükségem!Beleértve legjobb barátokat és legközelebbi rokonokat egyaránt!

Nem tudok neked egyebet tanácsolni,mint a szemléletváltás!

Nem lesz egyszerű,de szerencsére a korral jár,hogy egyre bölcsebbek leszünk!:)

Ja és még valami! Hagyd a fenébe az olyan kérdéseket,hogy miért? ki a felelős?hol rontottam el?! Ezek mérgező gondolatok és nem segítik a megnyugvást! Ne olvass tanulmányokat,cikkeket,könyveket!Nekem se jött be!

Próbáld meg lezárni! Ez van! Fordulj más megoldandó problémák felé,foglald el magadat olyan dolgokkal amikben örömöd telik! Hülyén hangzik,de nem tudom máshogy megfogalmazni,de legyél önző és a saját boldogságoddal kezdj foglalkozni,a fiadat pedig engedd a saját útján járni,oldja meg ő! Meg tudja!

Bárcsak tudnék neked többet segíteni,mert én már átmentem ezen a poklon és tudom milyen és bár nem ismerlek,de fáj,hogy tudom mit érzel!