Terhes vagyok. Hogyan mondjam el itthon?

Sziasztok!

Köszönjük szépen megvagyunk :)

Igen, már elmúlt 1 éves, lassan másfél. Most beszélni tanul, járni már nagyjából tud egyedül is bár még nem teljesen stabil. Az első szava az volt, hogy traktor! :D Persze a saját kis babanyelvén. Először nem értettük aztán rájöttünk, hogy ha traktort lát akkor mondja. A beszéd azt hiszem könnyen fog neki menni, hiszen rengeteg szót megjegyez és próbál kimondani. Annyira jó érzés :)

A párommal is megvagyunk, bár most azt hiszem hullámvölgyhöz érkeztünk de annyira nem komoly. Ő most dolgozik. Szerencsére ugyanúgy kiveszi a részét a dolgokból és törődik a kicsivel. Jobbat talán nem is találhattam volna :)

A szüleink is rendesek, szívesen látják a babát és imádják. Sok időt töltenek együtt és kicsit el is kapatják de hát nincs mit tenni.

Olvasgattam az előbb a régebbi hozzászólásokat és félelmetes, hogy mennyi bunkó ember létezik. Belebeszélik az emberbe, hogy a párja meg fogja csalni vagy el fogja hagyni és terhesen vagy gyerekkel nem kell majd senkinek. Ez is durva de ami még durvább az az, hogy azt javasolták nekem is néhányan itt is és a környezetemben is, hogy vetessem el mert meg fogom bánni. Jézusom, hogy lehetnek ilyenek az emberek... akire egy kicsit is lehet hatni ilyen téren, főleg ha rendesen kétségbe van esve az állandóan idegeskedni fog, hogy a párja mikor fogja elhagyni és ezért inkább lemond a babáról. Szerintem ez nem normális dolog. Szóval ha valaki egyszer esetleg megtalálja ezt a kérdést, akárhány éves is és hasonló cipőben jár, azt tanácsolom, hogy nézzen nagyon mélyen magába, gondolkozzon el és saját maga döntse el, hogy mit akar. Mások véleményét meg lehet hallgatni, de mindenkinek magának kell meghozni a döntést. Nem vagyunk egyformák de én biztosan megbántam volna ha nem tartom meg.