El kellene fogadnom, ha az egyetlen lányom örökbe akarja adni a születendő unokámat?
19 éves, terhes, becsúszott, abortuszt nem akart. Én 40 vagyok. Mióta elköltözött egy fél éve a lányom, egyedül élek, a férjem 10 éve meghalt. Nem szűkölködöm, vezetem a vállalkozásom.
A lányom szeretné örökbe adni a babát. El tudom fogadni, hogy nem szeretné felnevelni, de én nagyon szívesen felnevelném! Boldogan venném magamhoz, de a lányom ezt nem akarja. Tudom, abszurd, de mióta csak világra jött a lányom, alig várom, hogy nagymama lehessek. És most megszakad a szívem, hogy az egyetlen unokámat örökbe akarja adni. Az egyik érve, hogy szeretné, ha a gyereke teljes családban nőne fel, míg én csak egyedül lennék rá. És azt mondja, hogy ha nálam nevelkedne a gyermek, akkor nem tudna tőle teljesen elszakadni, és ezt ő nem akarja. Úgy érzem, óriási hibát követ el. Szó nélkül el kellene fogadnom a döntését? Hiszen az én unokám is! Mit tehetnék?
válasza:
válasza:Igen, el kellene fogadnod!
Óriási lelkierő kell ahhoz, hogy valaki örökbeadja a babáját. (a szívtelenek abortuszra mennek) De ha nálad mégis állandóan ott látná, az elviselhetetlen lenne. Én sem egyeznék bele ebbe.
Viszont úgy beszélsz, mintha ezzel többet nem is szülhetne a lányod, ami nem így van.
Kicsit önző vagy úgy gondolom.
válasza:"vagy hagyjuk, hogy élje a saját életét a saját szándékai és saját döntései szerint"
Kedves 31-es! A logikai bukfenc ott van, hogy a saját életét éli mindenképp a felnőtt lány. Nem az a saját élet, hogy teszek valamit, majd homokba dugom a fejem, mintha nem tettem volna valamit és rohanok bulizni ún. "saját életet" élni, sőt, ahogy itt a gyk -n divat: kiélni. Az élet során teszünk valamit, majd következményei mentén megint teszünk valamit- karmikus láncolatban, ez a 'sajátút'(svadharma).
A megnyilvánult létben, a létezésben ok-okozati láncolat van. Nagyon nehéz - Buddha tanított ilyet, de kérdés, hogy megtudta-e valaki tenni? - nehéz ezt a karmikus láncolatot megtörni. Igen ez (lenne) a szabadság.
válasza: válasza:Döbbenet, az ócska emberek önzőségnek nevezik a becsületet az igazságot. Persze az egyáltalán nem önzőség, hogy a saját vélt lelki nyugalma érdekében inkább látni sem akarja a gyerekét?
Egyébként ezt normális emberek, olyan szépen meg tudnák oldani, hogy a gyereket közösen minél kevesebb egyéni érdek lemondása nélkül felneveljék. Eleve ritka eset, hogy ilyen érvek mentén örökbe adnak gyereket. 90%-nál fel sem merülne ebben az esetben az örökbe adás. A leggyakoribb az anyagi kilátástalanság. Úgyhogy ne kezeljük ezt az elképzelést normális és elfogadottnak, mert sajnos a primitívség divatot teremt.
válasza: válasza:"ha az a lány materialista teszem fel - mint például magam is? És nem karmákban meg nem mennyországokban gondolkodik"
- akkor is ok-okozati láncolat van, ha materialista, ha el tudja hitetni magával (lelkiismerete elnyomásával) hogy egy tettét - áá olyan, mintha nem tette volna meg.
Ok -okozat- ebben semmi mennyországos nincs:)))
És mivel egy életen át megy, láncolat - elég nagyot kell hazudni magunknak, hogy valami rosszat vagy jót nem tettem meg. (amit gyakorta meg is teszünk, elnyomjuk, mert nem bírunk szembenézni)
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!