El kellene fogadnom, ha az egyetlen lányom örökbe akarja adni a születendő unokámat?

Nincs semmiféle bírósági ügy itten, Kérdező lánya azt tesz, amit akar, ebben érdemi beleszólása kizárólag a születendő gyerek vér szerinti apjának - mint a másik szülőnek - lenne.

Kérdező, Te meg persze nyugodtan elmondhatod a véleményedet, érveidet, kb ennyit tehetsz. Ezen túl - ha szereted a lányod legalábbis - ne akard a saját vágyaidat meg a saját szándékaidat az ő döntése elé helyezni, hagyd, hogy élje a saját életét a saját szándékai szerint, és azt a megoldást válassza, ami neki a könnyebb, ne azt, ami neked a jobb. Ne légy önző.

#14, hát pedig így van, ha a lánynak van egy csöpp esze ebben a helyzetben, akkor egyszerűen még a terhesség alatt felkeres egy ezzel foglalkozó alapítványt, és elindít egy nyílt örökbefogadási folyamatot... és kész.

(miért, egyébként szerinted egy percig is jó helyen lenne az unoka annál, aki éppen a saját vágyai meg saját önzősége okán akar keresztbe tenni a saját lányának?)

Jah, honnan veszi, hogy ha örökbe adja akkor teljes családban nőne fel? Hiszen semmit sem fog tudni róla. Ez nevetséges. Nézze már meg a statisztikákat, hogy mennyivel több örökbefogadott gyerek esik családon belüli erőszak áldozatául. A lányod egy álomvilágban él. Én nem hiszek abban, hogy majd a magyar gyereket "francia multimilliárdosok" nevelik fel. Ilyen a mesében nincs.(A franciák eleve nacionalisták, és biztos van elég francia árva is. Az is necces, hogy külföldiek örökbe fogadják, hiszen a gyermekkereskedelem miatti intézkedések végett még magyarnak is nehéz, pedig nem viszi ki az országból.)

Meg mit fog mondani majd a későbbi gyerekeinek? Volt egy testvéretek, mert anyátokat teherbe vágták 19 évesen, de elpasszoltam bocsika, de Titeket nagyon szeretlek. Áhh, ez annyira gáz. Ha ettől nem tér észhez, akkor semmitől sem fog. Amúgy is ha megszüli és meglátja, még simán meggondolhatja magát, a hormonok bekavarnak ám.

#7 vagyok

Szerintem nincs különösebben beleszólásod. A lány nagykorú, de még fiatal ahhoz, hogy felneveljen egy gyereket. Az a jó, hogy ő ezt belátja és szeretne biztos jövőt a gyereknek. Még ha az örökbeadás nem is a legbiztosabb módszer ennek érdekében. Szerintem jó, hogy 19 évesen így gondolkodik és nem szüli meg magának ha nem tudna róla gondoskodni. Az egy dolog, hogy a nagymama tudna segíteni, de nem neki szüli a gyereket. Valószínüleg a lány sem akar a terhére lenni. Valóban nehéz lehet elengednie a gyerekét és nincs rá garancia, hogy többé nem szeretné látni. Viszont, ha nálad lenne lehet még rosszabbul érezné magát. Egyébként szerintem semmi rossz nincs abban, ha valaki belátja, hogy nem képes egy gyerek felnevelésére és örökbeadja vagy elveteti. Ha megtartaná akkor a saját és a gyereke életét is elrontaná. Ha nem elég érett valaki vagy nem adott az anyagi háttér, akkor szerintem ez a jó döntés. Én nem úgy gondolom, hogy meghátrál valaki a feladattól sokkal inkább felelősségteljesen, előrelátóan gondolkodik.

"(miért, egyébként szerinted egy percig is jó helyen lenne az unoka annál, aki éppen a saját vágyai meg saját önzősége okán akar keresztbe tenni a saját lányának?)"

Normális vagy? Hogy lehet ilyen baromságot feltételezni. A nagyszülőknél szinte anyai ösztön indul be az unokákkal kapcsolatba. ez egy teljesen természetes hozzáállás, hogy a nagyszülő következik a sorban, ilyen esetekben.

Ez egy teljesen őszinte érzés, néhány örökbefogadóval ellentétben, akik valóban inkább "önzőségből" akarnak gyereket.

Az 50-es években Magyarországon teljesen elfogadott volt, hogy hosszabb időkre a nagyszülő vidéken nevelte a gyereket, míg a szülő a városokban dolgozott, és szinte csak látogatóba ment a saját gyerekéhez. Akkor a nehéz körülmények miatt volt erre szükség, de sokkal egészségesebb megoldás volt, mint beadni valahova, vagy idegeneknek adni. Néhány primitív kezdő szülőnél (még ha vér szerinti is) sokkal kiegyensúlyozottabb környezetet tud biztosítani egy tapasztalt fiatalos 50 körüli nagyszülő.