Igazságtalan az ha a közös gyerek kap lakást, miközben a 2 nevelt nem?

75

Pont ez az, hogy olyan nincs, hogy csak az egyik taníttatására futja. Akkor ossza szét kétfelé a pénzt, és mindegyik tanul belőle, a többit pedig kipótolják (a kölykök).

Akik ennyire a neveloszulo mellett kampányoltok, nektek volt nevelőszülőtök? Tudjátok milyen mikor szarba se vagytok véve, mert ott van az új gyermek, aki mondjuk nem emlékezteti a szülőt az exére? Vagy a másik, a neveloszulo kb mint egy darab sz@rt úgy nézi, mert nem az ő tökéből pattant?

Plusz, ismeritek azt a szót, hogy emberség és igazságosság? Nem hiszem, hisz olyanok vagytok mint valami zsidó, annyira kapzsik és csak a törvénnyel foglalkoztok. Se az etikai elvek, se a jószándék nem vezérel titeket sajnos.

Persze, valahogy törekedni kell arra, hogy igazságos legyen a vége.

Egyébként nem feltétlenül csak lakást lehet ideszámítani, mert kerülhetett az egyik gyereknek többe mondjuk egy fizetős tanulmány, külföldi út, vagy lakhatott tovább otthon a másik vagy a harmadiknak beleadhattak az albérletbe vagy autóba, vállalkozásba... stb.

De ha a szülő törekedni akar arra, hogy szeressék egymást a gyerekei, ne szüljön egy ilyen ajándék irigységet, akkor ezeket lekommunikálja velük, hogy ő mit miért tart igazságosnak.

Másrészről viszont ez a szülő vagyona, az ő döntése, nem lehet semmit követelni, csak megköszönni, ha ad. Pláne, hogy bőven felnőtt gyerekekről van szó. De a szülőnek jogában áll a saját pénzét elkártyázni vagy bármi.

Biztos, én vagyok furcsán bekötve, de 40 évesen már rég nem tartom a markom és nem nézem árgus szemekkel azt se, hogy a testvérem milyen támogatást kap. Ok, nálunk mindketten felnőttek vagyunk, de ha lenne nagy korkülönbséggel féltestvérem, még annyira se érdekelne, hogy ő mit kap.

Felnőttem, önálló vagyok. Persze, van az, hogy pénz mindig jön, de magasról tojnam le, ha ilyen szituáció merülne fel.

Nem gondolom, hogy egy szülőnek kicentizve kellene mérnie a vagyonát. Más példa, de ha az egyik gyerekem szemüveges és félévente új lencse kell (mert hál istennek javul), nem fogom félretenni ezt a pénzt a másiknak, hogy igazságosan kapjanak.

Mindenkit az igényei szerint támogatok. Így lesz ez később is.

A lakás az mondjuk durva példa, de az adott helyzetben, amennyiben amikor a két nagy lett felnőtt nem volt pénzem lakásra, de azóta sínen van az életük, nem gondolnám, hogy akkora probléma a legkisebbet lakással támogatni.