Mit tennétek a helyemben ?
Van egy 16 éves fiam.
Történt a családunkban egy sajnálatos tragédia. Ezt inkább nem írnám le mert eléggé személyes . És sosem tudtam túl lenni rajta .
Szóval ennek hatására az akkor 9 éves fiam önállóan el kezdet templomba járni amit eleinte támogattam is. Most már nem igazán teszem . Mivel ez kezd nála átalakulni valami vallási fanatizmussá . Kb 2 éve önkéntes cölibátusba kezdet úgy tudom előtte se volt ilyen jellegű kapcsolata mivel túl fiatal volt hozzà. Őszintén tudom hogy az ő döntése de anya kènt ez engem egy kissé ki akaszt hogy ilyen irányba fejlődött az ő vallási fanatizmusa . Mert szerintem ez már az .
Bár római katolikusok vagyunk de nem gyakoroljuk a vallásunkat .
Szóval a fiam jelenleg tovább tanulás előtt àl. Teológiát szeretne tanulni amivel szintén nincs bajom mert nem árt neki . Egy csupa szív fiú egyébként szeret segíteni másokon és rendszeresen teszi is .
Viszont a fejébe vette hogy az ő uta szavait idézve isten szabott rá a papi hivatás. Szamár nincs más lehetőség.Ebben találta meg élete értelmét és a lelkibékét. Még csak 16 éves .
Nincs az a vélemény amivel el tudom teríteni róla.pedig rengeteget beszéltem vele hogy ne tegye de mintha a falnak beszélnék neki .Engem már hihetetlenül zavar
Viszont ezt nem szeretném.
Mit tegyek ? . Ti tennétek ellene valamit vagy hagynátok ?
válasza:Hagynám. Aki ilyen mélyen elhivatott, azt hagyni kell. El kell fogadni a döntését és inkább támogatni, már csak azért is, hogy ne mérgezd kettőtök kapcsolatát.
Én sem azt a hivatást és életet képzeltem a fiamnak, amit él, de boldog így, és számomra ez a legfontosabb. Dolgozik, van megfelelő bevétele, amiből kényelmesen megél. Van társa, akivel szeretik egymást. Olyan lányt választott, akinek valószínűleg nem lehet gyermeke. Elfogadtam. Pedig mindennél jobban szeretném, ha lenne unokám. De az Ő élete, az Ő döntése, az Ő boldogsága. Nem állhatsz az újába, csak azért, mert Te mást képzeltél el. Ha ebből megélhet és boldog lehet, akkor nincs ezzel semmi gond.
válasza:Nagyon reménykedem benne .
Nem szeretném papnak adni a fiam . Bár jelenlegi álláspontból ítélve nincs bele szólásom.
Szeretném hogy így lenne.
Inkább a korabéli lányokat nem lehet le vakarni róla mert helyes fiú de ő el utasítja az összeset. Többször voltam szemtanúja ilyen esetnek . Pedig 16 évesen nem így kellene lenni .
Bár vannak barátai de akkor is aggódom miatta.
válasza: válasza:Ha talált valamit amivel szívesen foglalkozna és segítene vele másoknak is, az miért baj??
Kevés ember megy papnak, de akiket ismerek azok elég jól élnek. Van aki ingyen konyhát üzemeltet, óvodát, nyugdíjas klubbokat és tényleg eléggé jól megy nekik. Valamint a szememben eléggé dícséretes is ez, hogy valaki segít másoknak.
A tanulással nincs is bajom meg azzal sem hogy talált egy célt magának .
Viszont nem akarom továbbra sem hogy pap legyen .
Segíteni anélkül is tud hogy fel szentelik. Így is meg teheti .
Még csak 16 éves alig èlt . Meg kellene tapasztalnia olyan dolgokat mint a kortásainak mint például a szerelem .Csak azt akarom hogy maximálisan használja ki a fiatal korát. Én így vélem
Engem nem az a része érdekel hogy ad emelem unokát vagy nem .
válasza:Szerintem akkor kellett volna neki segíteni a gyász feldolgozásában, amikor elkezdett templomba járni, 9 éves korában.
Pszichológusnál nem voltatok vele?
Önmagában a vallásos elhivatottság nem probléma szerintem, de mivel nála a kiváltó ok egy trauma volt, szerintem itt keresendő a jelenség gyökere.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!