Megmondjam, ha felmondok a munkahelyemen? Mit tennétek a helyemben?

Egyetemista vagyok, mellette diákmunkázom egy cég ügyfélszolgálatánál.

2 éve dolgozom itt, már úgy érzem, kiégtem teljesen. Gyomoridegem van már előtte este, a vezetőség semmilyen tekintettel nincs ránk, a diákszövetkezet is sokszor úgy áll hozzánk, mintha nem is egyetemisták lennénk... Az ügyfelek is kritikán aluliak, ha ők rontanak el valamit, azért is velünk cirkuszolnak, minősíthetetlen stílusban. A fizetés sem túl jó, 120-130 ezer között keresek egy hónapban, attól függően, hány órát tudok dolgozni.

Ez a másik, hogy mikor felvettek, mondták, bármennyit dolgozhatunk, a valóság az, hogy alig kapunk műszakokat, hiába írok beosztást a hét minden napjára, reggelről estig, 15-18 munkaórát kapok egy hétre.

Most az egyik ismerősöm felajánlotta, hogy dolgozzak nála, mint adminisztratív asszisztens. Kb. mint egy titkárnő, személyi asszisztens.

Örültem neki, mert a fizetésem is több lenne ott, a home office amennyire jó volt az elején, már annyira unom. Vágyom arra, hogy kiöltözzek, csinos legyek, emberek között legyek, élőben tudjak kommunikálni.

Mondtam a szüleimnek, ők próbáltak lebeszélni, mert hogy ne dobjam el a mostani munkámat, nem szabad, örülni kell, hogy egyáltalán van ez, más még ennyit sem kap. És hogy máshol sincs kolbászból a kerítés, most odacsábítanak, aztán kimutatják a foguk fehérét és nem lesz hová menjek.

Viszont dolgoztam ott két hetet, amíg a munkahelyemen szabin voltam + most mellette dolgozom és ég és föld. Dolgozni kell, nem arról van szó, de a légkör is kellemesebb, nem küldenek el a k...va anyámba már reggel 9-kor, nem vagyok fenyegetve, hogy panaszt tesznek rám és a fogyvédhez mennek.

Szeretnék felmondani, de nem tudom, otthon ezt kommunikáljam-e a szüleim felé, vagy sem?