Szerintetek az mennyire normális, hogy párom 14 éves fia ilyet mond nekem? (F/32)

Fél év nem olyan sok idő. Én mondjuk mint férfi, már 15 éve ismerem a legjobb barátomat és még így sem töröm rá az ajtót amikor a fürdőben van, pedig a fél gyerekkorunkat együtt töltöttük és még egyneműek is vagyunk. Oké, egyeseknél normális, hogy náluk egymás előtt pucérkodnak, de gondolom ott a szülő már újszülött korában pelenkázta a gyereket, úgy nőtt fel, hogy apa, anya nem baj, ha bemegy, de itt a kérdező gyakorlatilag még csak néhány hónapja találkozott először, az akkor már kamasz gyerekkel.

Egyik sem volt ideális, sem a kérdező, sem a gyerek viselkedése, én letudtam volna egy olyannal, hogy "bocs, de foglalt", vagy "Szeretnék egyedül lenni", akkor sem ilyen durván küldöm el melegebb éghajlatra, ha nem megy ki, de végülis az jogos, hogy egy néhány hónapos ismeretség után, még nincsenek olyan kapcsolatban, hogy nézegesse WC-zés közben. A kérdezőben meg ugye ott a hiba, hogy rányitott, de még be is ment kezet mosni. Feltehetőleg nem azonnal lépett hátra, mert bár a káromkodás pillanatreakció lehet, azért az első dolog nem az, hogy a másikhoz hozzá vágom a WC papírt. Na meg azt is felteszem, hogy amennyiben napok óta nem találkozott a gyerekkel úgy még nem is laknak együtt.

Egyedül neked kell bocsánatot kérned, és nagyon bunkó lehetsz, ha mást gondolsz.

Ha a fiú apjának a helyében lennék, én bizony ki is rúgnálak, amiért "véletlenül" rányitsz a fiamra mert "kezet akarsz mosni", és még te várod el a bocsánatkérést.

Ti még senkire nem nyitottatok véletlenül?

Ha valakire rányitsz véletlenül, akkor elnézést kérsz, és zavarodban marha gyorsan becsukod az ajtót. Ha viszont bemész és megmosod a kezed...na, az már nem a véletlen rányitás, hanem ordas bunkóság!