Mi volt a legfájóbb dolog amit a szüleid mondtak neked?

"Takarodsz az intézetben"

"Bár megdöglenél és elásnálak kint"

"A kezemtől fogsz meghalni"

"Csak a kanokra lesz eszed ha nagy leszel"

"Nincsen pénz, álljál ki a sarokra és keressél rá pénzt"

"Szuka, cseléd, rįbanc, făsszopó"

Apám szavajárásai.

Anyám szeret. Kb. 15 éves voltam, amikor megjelent az AIDS a világban. Sírással küszködve kért, hogy várjak a szexszel 18 éves koromig, addig biztos meg lesz az ellenszere. A család szexhez való viszonya amúgy is beteg volt, ez is növelte, így azóta sem normális a szexuális életem.

Ja, meg volt, hogy egy éjjel megkért, hogy menjünk el egy házhoz, mert tőle telepatikusan segítséget kért valaki, és nekem be kellett másznom egy idegen ház kertjébe és bekopognom egy ajtón, kb. 14 voltam.

50f

A 21-es válaszoló vagyok.

Ha szabad, elmondanék még egy dolgot.

7 éves voltam, amikor a szüleim elváltak. Jóval később tudtam meg a lényeget: apám megcsalta anyámat.

De már gyerekként (a válás után) gyakran mondta anyám: Olyan vagy, mint apád.

Borzalmas lehetett anyámnak, hogy emlékeztettem őt az apámra (külsőre is tök olyan vagyok), de hát mit tehettem/tehetek én erről? Nem én választottam az apámat.

Felnőttként, közel a 40-hez tudtam meg, hogy amikor megszülettem, apám nem akart hazavinni a kórházból (mármint ha ez megtehető lett volna, nem vitt volna haza, mert nem vállalt volna: nem olyan voltam, amilyennek elképzelt).

7 éves voltam, amikor elváltak a szüleim, 13 éves, amikor apám végleg megszakította velünk a kapcsolatot. Szóval: apámnak nem kellettem, anyám pedig irtózott tőlem mindig is, mert külsőleg, és sok tekintetben belső tulajdonságokban is apámra emlékeztettem.

Jártam terápiára, de abban élem az életemet, hogy meg sem kellett volna születnem. Ilyen hatással voltak rám a szüleim.