Nővérem 15 éve nem tart semmilyen kapcsolatot közös anyánkkal gyermekkori sérelmekre alapozva, erkölcsileg mennyire megkérdőjelezhető, ha örökségre mégis igényt tart?
3an vagyunk testvérek és fogalmazzunk úgy, hogy gyerekkor tekintetében bőven vannak hiányosságok mindhármunk esetében ami főleg édesanyánk rovására írható. Itt azért nem arra kell gondolni hogy mindennapos verések és törött csontok, de messze nem is arra hogy rendett kellett rakni a szobánkban és ez nem tetszett gyerekként. Nővérem közel 15 éve nem áll szóba semmilyen formában anyánkkal és napokban került szóba az öröklés kérdése. Azt már régen is többször kifejtette hogy nem tekinti anyjának és tőle még macskát sem fogadna el ezért is lepett meg az, amikor kifejtette hogy anyánk halála esetén természetesen ő is igényt tart minden ingatlan harmadára (kb 6 ingatlan van). Szó sincs róla hogy bárki ki akarná tagadni az öröklésből vagy hogy én a bátyámmal jogilag megtámadnánk egy ilyen helyzetben, de szerintem erkölcsileg az lenne a minimum hogyha már valakivel 30 éve kifejezetten nem tartom a kapcsolatot akkor az, ha nem is lemondok az örökségről, de legalábbis a többi örökös belátására bízom hogy megosztják e velem azt, nem pedig kijelentem hogy az jár. Várhatóan sem gondozni nem fogja ha majd esetleg rászorulna és gyermekeit sem tervezi bemutatni neki ezt is többször kijelentette.
Bátyámmal ketten bár ugyanazt a hiányos gondoskodást kaptuk tőle és nekünk is voltak mosolyszünetek továbbra is tartjuk vele rendszeresen a kapcsolatot és talán meg javult is valamelyest. A kérdés nem jogi oldalról megközelítendő, senki nem akar ilyen szempontból lépéseket tenni pusztán külső szemlélő erkölcsi oldalról való érzései vagyok kíváncsi, köszönöm!
Nem válaszolok a kérdésre, mert nem érdekelnek a pénzzel kapcsolatos témák. Én tudnék élni gazdagon és boldogtalanul, de a másikat választottam és jól döntöttem.
58-as kommentre- persze, hogy belemagyaraznak. Így tudják csak maguknak igazolni, hogy ők jelesek, ha másokat leertekelnek. Azért a kérdezőket támadják, mert a másik fél nincs jelen, így vitatkozni sem tudnának vele. Pedig az a buta, aki másban keresi a hibát folyton és magában soha. És az, aki csak a felszínt látja. Másoknak az idióták is tudnak tanácsot adni, de önkritika az persze nincs. Jól megmondtad nekik. Több ilyen kérdező kéne, hogy ezeket a trollokat megtornaztassak. Rég nem az a cél, hogy segíteni akarás, vagyis választ adni egy feltett kérdésre. Ebben a kategóriában legalábbis.
"de legalábbis a többi örökös belátására bízom hogy megosztják e velem azt, nem pedig kijelentem hogy az jár."
Van számodra egy rossz hírem. De, az örökség az jár. És a többi örökösnek qrvára nincs beleszólása, hisz nem ők az örökhagyók. Szóval leállhatsz a sz@rkeveréssel, nem te döntesz, hanem a jog.
"És a többi örökösnek qrvára nincs beleszólása, hisz nem ők az örökhagyók. "
Van számodra egy rossz hírem: igenis van beleszólása minden örökösnek, mert senki nem köteles elfogadni az örökséget. Joga és lehetősége is van visszautasítani akkor is, ha az extra nagy vagyon és akkor is, ha csupán adósság.
"vagy legalábbis méltónak kell lenni adott dologra, hogy kiérdemeld."
Az örökséget nem kiérdemelni kell.
Jogilag végrendelet hiányában teljesen egyenlő örökösei lesztek, de ezt te is tudod és legtöbben jól látják a válaszolók közül.
Ami a helyzet specialitását adja, az az, hogy nővéreddel rosszabb a viszonya, mint veletek, vagyis nem is tartják a kapcsolatot. Azt kell megértenie itt mindenkinek, hogy jelenleg a szóban forgó majdani örökség még anyutok tulajdona és ő rendelkezik felette. A legjobb megoldás ilyen esetben, ha gondol a jövőre és él is ezzel a rendelkezési jogával és ő maga határozza meg hogy halála után mi legyen a vagyonával, ki és mennyit örököljön majd. Ezzel megelőzheti az ilyen erkölcsileg mi fér bele és mi nem vitákat, mivel egy teljesen tiszta, fekete-fehér helyzetet teremt, ami maximum tetszik vagy nem tetszik majd másoknak.
Csak magánvélemény, de ha marad ez a helyzet, akkor a helyében én nővéredet kizárnám az öröklésből és a részét az ő gyerekeire, vagyis az unokáimra hagynám.
Ha már annyira azon vagy, hogy a tesód miért nem békül ki anyáddal, akkor érdekelne, hogy te miért nem békülsz ki vele. Csak emrt ahogy írsz róla, nyilvánvaló, hogy utálod.
"És mégis képtelen a többség elvonatkoztatni a jogi oldaltól. Erkölcsileg nem tudnak hozzászólni"
Teljesen lényegtelen. Mégis mit vársz? Hogy mondjon le az örökségről, hogy aztán nagylelkűen ne fogadjátok el, és még magasabb piedesztálra emeld magad?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!