Nincs kedvem láthatásra menni, meddig "kötelező" ez?
Eredetileg minden második hétvégét kéne apával, apáékkal töltenem. Néha sikerül ezt havi egyre intézni, de olyankor már megy a szövegelés, hogy jaj alig látnak. Most beteg lettem, szóltam, hogy emiatt nem megyek pénteken, erre azonnal, hogy akkor menjek a következő hétvégén. Mondtam, hogy nem tudok, programom lesz, reakció: jaj ne mondjad már, hát milyen programod lesz?!
Az a baj, hogy nekem meg még ez is sok.
Nincs is saját szobám, a nappaliban alszom, ami össze van kötve az étkezővel + a folyosóval, ahonnan nyílnak a szobák, fürdőszoba. Így egy pillanat nyugtom sincs, nem tudok elvonulni, rendesen kipakolni a cuccaimat stb.
Nem érzem annyira jól magam velük, mint mondjuk anyáékkal, vagy barátom szüleivel. Viszont 16 vagyok, ilyenkor mondhatom, hogy egyszerűen nem megyek? Anya azt mondta, ő ebbe nem akar belefolyni, beszéljem meg én apáékkal.
De miért akarnék erdőbe menni?!
Én nem szeretem az ilyen programokat, ha annyira fontos lennék az apámnak, akkor igenis töltene velem időt!
A nevelőapám kedvenc programja sem az volt nyáron, hogy fesztiválozni jött velem, és a barátnőimmel, de anya csak így engedett el, így hát jött velünk és amíg mi tomboltunk, táncoltunk, ő mögöttünk állt ÓRÁKAT.
És az, hogy semmi közös időtöltésünk nincs, csak egy dolog a sok közül. De ezen legalább lehet rugózni feleslegesen, meg jönni azzal, hogy hercegnő vagyok, mert 5 éves kislányként nem élveztem a bányató partján üldögélést csendben, vagy az erdőjárást, ahol az égvilágon semmi nem történt.
válasza:
válasza:"de cserébe még pihenni, tanulni sem tudsz nyugiban ott?
Apám semmire nem volt képes, mert "ő nem szereti".
nem is foglalkoznak veled érdemben, nem érzed jól magad"
Kérdező!
Először is úgyse tanulnál, csak unatkoznál ha nem mennél láthatásra akkor is, ez csak a terelés!
Neked csak az a valami amit anyád mond, vagy amire ő utasít, az apád világa meg nem is érdekel, fel sem fedeznéd?!
Biztos baromi jó lehet a hugival egy szobában lenni, de én igénylem a külön teret, a csendet magam körül, vagy hogy vasárnap pl. sokáig alhassak, ne arra keljek, hogy tata már fél 6-kor főzi a szokásos kávéját, csoszog jobbra-balra, zörög az újságokkal, állítgatja a rádiót stb.
Nyugi, nem fog örökké élni, allhatsz még eleget 50 élves korodba is egyedül. Mert ilyen szociális hozzáállással, és családdecentrikussággal, max pár macskád lesz életedbe, de még az se, mert már azok is hajnalba tombolnak a macskaalomba!
Csaxólok, hogy az idő mindenkinek telik, nem csak neked, a tanulásod meg kb semmit se ér, ahogy másé se nagyon, mert itt ebben az országan semmi sem piacképes, csak a gyakorlati tudás, meg a szolgaság.
Különben nem jajveszékelnének a tanárok se, a hatalmas agyontanult fejükkel.
Szóval a tanulásodat akármikor bepótolhatod (amúgyis joban jársz ha puskázol), az elavult háromnegyedét politikailag kicenzúrázott / lebutított tananyagokból.
Valahogy nem tudok komolyan venni olyat, aki leírja azt, hogy “csaxólok”…
Látod, kevésbé lennél te is sötét, ha anno nagyobb hangsúlyt fektetsz a tanulásra! És de, hétvégén bizony tanulok.
válasza: válasza: válasza:Szakadjatok le már szegényről...
Akiben van egy cseppnyi intelligencia, az látja, hogy nem a saját szoba hiánya a baj...
Hanem az apja kellemetlen ember, akivel nem akar találkozni és ERRE FEL MÉG a kanapén is kell laknia, hogy még elvonulni se tudjon, hogy valahogy elvonulva kibírja a kötelező pofavizitet.
válasza:"Valahogy nem tudok komolyan venni olyat, aki leírja azt, hogy “csaxólok”…"
Csaxólok, hgogy te Apádat, meg a Nagyszüleidet se tudod komolyan venni!
Vonulj el inkább aztán "pengess" egyet, hátha jobb kedved lesz...
válasza: válasza:Nem értem az ilyen szülőt, legyen apa vagy anya. Nyilván érzi és tudja, hogy a gyerek nem szívesen megy, miért kell erőltetni? Csak azért, mert neki ehhez joga van? A gyerek nem számít?
Az én szüleim szerencsére azt nézték, nekem mi jó. Amikor úgy éreztem, apu új családja nekem sok, elfogadták, hogy ritkábban megyek, és fura, de ettől kerültem közelebbb apámhoz, hogy őszintén leültünk megbeszélni. Nem kényszerített, megértette. Helyette inkább heti egyszer beültünk egy moziba, színházba, teázni, enni egy hamburgert. Százszor többet ért, mint egy hétvége ottalvással, ahol nem találtam a helyem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!