Az miért olyan ördögtől való gondolat, hogy a szülők esetleg elindíhatnák a gyereküket az életben legalább egy kicsit?
"Mi is felnőttünk valahogy." - szokták mondani az okosok. És kifejtik, hogy ők 8an laktak egy lakásban, meg pénzük sem volt, mégis ember lett belőlük.
Mondja ezt az a korosztály, ahol mindenki depressziós, frusztrált, szorong, boldogtalan; akik cigiznek, piálnak, akiknek a házasságuk romokban, akiknek az a boldogság, ha nézik a tévét. Ez ám a felnövés, mondhatom.
És persze aki a szülőktől várná el a pénzt, az életképtelen lúzer.
És ez most így tényleg rendben van? Tényleg olyan elvetemült ötlet lenne, hogy a szülők ne csak megcsinálják a gyereket a semmire, hanem esetleg a jövőjéről is gondoskodjanak egy kicsit? Tanulmányok, jogosítvány, vagy akár egy lakás.
Igen, ez mind pénz pénz pénz (jajj tudom, dehát "nekem sem adtak").
És akkor csodálkozunk, hogy újra és újra csak egy boldogtalan, jövőkép nélküli nemzedék nő fel. Nem baj, az ember jó esetben felvehet egy lakáshitelt egy nyomorult panelra, ahol még azt is hallja, ha a szomszéd fingik egyet, és eladósíthatja magát évtizedekig.
De nem baj, legalább majd 60 évesen verheti a mellét, hogy höhö hát ezt én egyedül értem el.
Szerintem kar errol vitatkozni. Az a szulo, aki megteheti es szereti a gyerekeit, tamogatni fogja oket, ahogy tudja.
De akik nem tehetik meg, azok nem. Es akik megtehetik, de nem szeretik a gyerekeiket (mert az biztos nem szeretet, hogy egy szelet kenyeret sajnal toluk), azok eddig se es ezutan se fognak semmit se adni, tokmindegy mekkora vagyonon csucsulnek.
Es ezellen nem lehet tenni semmit, szobal haborogthatunk itt, de minek.
"Leéled az élted, hogy házakra gyűjts puccos helyen a te értékrended, az enyém a család."
Mi van?
Én debreceni vagyok, te itt 20 km-en belül 30 millió alatt már kb. semmit nem veszel, és ha 15 km-en túl laksz, már nem is fogsz tudni busszal bejàrni dolgozni, ha kisgyereked van, annyira rossz a tömegközlekedés.
De Szegeden se 18 millió egy 1,5 szobás lakás, szóval hagyjuk már🤣
Persze, nem kell érdekelned, ki mit mond, de ne hitesd el magaddal, hogy a te gyerekednek ez nem fog az eszébe jutni, mikor látja, hogy a barátai lakásöneröt kapnak.
Érdekes volt olvasni ezt a kérdést és kommenteket.
Én lassan 40 leszek, anno egyedül nevelt minket anyukám tanári fizetésből. 18 évesen kikoltoztem otthonról, munkát vállaltam, több kulfoldi országban is dolgoztam. Az egyetemet később munka mellett végeztem, saját pénzből fizettem ki. Nem dúskáltam, de egyedülállóként mindenem megvolt ami kellett, nem nyaggattam az anyámat, hogy márpedig adjon nekem penzt. Aztán férjhez mentem és mostmár ketten sokkal jobban állunk anyagilag, én támogatom az anyukamat, ahogy tudom, még utazunk is együtt meg megveszek neki olyan dolgokat, amire esetleg neki nem telne.
Soha de soha nem jutott eszembe, hogy miért nem vett nekem házat, stb. Úgy vagyok vele h felnevelt, amit tudott megtett és kész. Minden anyagi dolgot, amire vágytam, azt magamnak szereztem meg.
Utolsó látod, itt az a divat hogy a gyerek az utolsó bőrt is lehúzná a szüleiről hogy neki könnyebb legyen.
Kíváncsi leszek ezek közül az emberek közül ki vesz majd lakást a gyerekének, vagy mond le a gyerek születése után mindenről hogy önerőt adjon neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!