Összeköltözés a szüleim tudta nélkül? Jó ötlet, vagy próbáljam még puhítani őket?
Budapesten élő egyetemista vagyok, suli mellett diákmunkázom. Annyi könnyebbségem van, hogy az albérletemet a szüleim állják, viszont az egyetem melletti munkámmal nem keresem magam halálra…
Otthon ezt nem értik meg, nagyon más körülmények között élnek. Anyukám óvónő, ő ebédel a munkahelyén, marad annyi kaja mindig, hogy vacsorára is visz haza belőle. Ha délelőttre megy, bent is reggelizik. Apukám meg megeszik mindent, ami éppen van. Szóval anya hétköznap kb. egyáltalán nem főz, hétvégére meg vagy csinál olyat, amit esznek két napig, vagy nagyszüleimnél ebédelnek. Húst, zöldségeket a nagyszüleimtől kapnak (gazdálkodnak még). Oké, hogy a munkahelyén lévő ebédért fizet, de azért a helyi közétkeztetés nem éppen egy árban van a budapesti éttermekével…
Munka mellett semmit nem csinálnak, nincs hobbijuk, nem járnak össze barátokkal, nem szoktak utazni, kirándulni sem. Szóval nagyon nincs mire költeniük. Én meg le vagyok kiabálva, mert “szórom a pénzt”, ha mondjuk elmegyek valahová, vagy megnézek egy filmet/színdarabot, vagy megengedem magamnak azt a luxust, hogy veszek mézet, amit tudok tenni a teámba, ételekhez.
Legutóbb kértem anyától pénzt, mert több mindent kellett fizetnem, mint amúgy és már tisztálkodó szerekre nem maradt. Közölte, hogy adjam el valamimet és vegyek abból magamnak fogkrémet, meg fürödjek a kézmosó szappannal, ő is azzal szokott, az is habzik. Szerintük minden szélhámosság és átverés, meg “minek az”. Pl. a karomon keratosis pilaris van, mondtam, hogy mivel lehet ezt kicsit jobban karban tartani, halványítani. Nem, az úgy hülyeség és pénzkidobás, ők kiskoromban már elvittek bőrgyógyászhoz, aki megmondta, hogy ezzel semmit nem lehet kezdeni.
Nagyon önfejűek és kicsit korlátoltak… A gond, hogy a pénzemből egyre nehezebben jövök ki, a párom segít anyagilag, konkrétan miatta tudok még egyetemre járni, vizsgázni… Felvetette karácsony előtt az összeköltözést, vagyis hogy én költözzek oda hozzá, mert így az én kiadásaim nagyban csökkennének. Én örülnék ennek, így is hetente 4-5 éjszakát nála vagyok. A szüleim viszont hallani sem akarnak erről, mert hogy biztos majd azonnal szülök 1-2 gyereket a nagy kényelemben, nem kell nekem még senkivel összeköltözni és tanuljam meg jobban beosztani a pénzemet, nem kell reggelit csinálni minden reggel, meg kávézni.
Arra gondoltam, hogy mégis odaköltöznék a páromhoz, úgysem jönnek soha hozzám a szüleim, mióta Pesten élek, összvissz kétszer voltak itt. Egyszer, mikor beköltöztem és egyszer, mikor apukám segített összeszerelni egy szekrényt. Félnek a fővárostól, mert itt sok az autó és az ember. A pénzt, amit kapok az albira, félretenném és ha ez kiderül, visszautalnám az egészet, egyben. Az az igazság, hogy vágyom a kényelmesebb életre, ahol nem kell figyelnem folyton az árakat, megvehetem magamnak, amit éppen megkívánok, vagy ha éppen nincs kedvem főzni, rendelhetek nyugodtan valamit, bűntudat nélkül. Maga a környék is jobb lenne, meg a lakhatási körülmények is. Plusz a párommal élnék, akit imádok, nem két lakótárssal.
Szerintetek mi a jó megoldás itt?
A szüleim is ilyenek. Ha gyerekkoromban kaptunk valami drágább csokit, vagy desszertet (pl. Merci, ami azért nem a luxusok luxusa), nem bontottuk ki, mert "az drága, nem fogjuk megenni csak úgy". Addig volt őrizgetve, amíg totál ki nem fehéredett, de olyan is volt, hogy mire anyukám előszedte a kamra mélyéről, már romlott volt.
Inkább megvették valamiből többször az olcsó, rossz minőséget, minthogy egyszer kifizessenek több pénzt olyasmiért, ami minőségi, de normális, használható. És nem azért, mert jaj minden pénzüket rám költik és ők otthon nyomorognak, hanem mert ilyenek voltak mindig is.
Fgoadd részvétem a gyerekkorod miatt...
Hát... egyrészt azt mondom, akárhogy is alakul a sorsod, a leendő gyerekeid, és férjed nevében kérlek, te ne legyél olyan! <3
Másrészt: én tényleg "menekülnék" egy ilyen negatív, rugalmatlan közegből. Hosszabb távon vagy csak sínylódni fogsz, vagy állandóak lesznek a nézeteltérések.
Az meg, hogy egy óvónő azt gondolja, hogy egy összeköltözés egyenlő a terhességgel... ajh neeeee...
"a kezdetektől rengeteg időt töltök vele"
Na, itt a megoldás. Kicsit kevesebb vele, és lesz idő pénzt keresni.
Gondoltam, az világos, hogy a szabadidőmben vagyunk együtt, nem a munkaidőmben. :)
De igen, az az elvárható, hogy az embernek ne legyen párkapcsolata, baráti társasága, dolgozzon éjt nappallá téve, hogy LeGyEn iDő PéNzT KeReSni. Ez a jó hozzáállás, igazad van!
Fő kérdésre vissza térve.
Szerintem beszéld meg a szüleiddel, hogy neked ez a helyzet kellemetlen.
Egyrészt kiszolgáltatott vagy sok tekintetben, másrészt nem tudsz 6 felé szakadni.
Sajnos itt priorizálni kell. Mi a legfontosabb? Tanulás, pénz és munka, szórakozás,pár vagy család?
Ha a tanulás akkor csak tanulj. Költözz haza, közelebbi egyetem, levelező/esti szak. De akkor csak tanulj.
Ha a pénz akkor levelező/esti mellette teljes állás.
Ha a párod költözz hozzá és gondolkozzatok 2 emberben.
Ha a család akkor picit vegyél vissza a szórakozás kiadásból (hiszen a színházzal szemben a tusfürdő valóban prioritás) vagy nézz utána ingyenes programoknak. Pl. Könyv kölcsönzés, online film/sorozat nézés ingyen stb.
Azt az egyet nem értem a szüleidben, hogy ha ilyen elképesztően fura dolgaik vannak, minek fizetnek albérletet. Az én szüleim nem ilyenek, de albérletre a büdös életbe nem adnának pénzt, sőt, az volt felnőttkorom egyetlen veszekedése, amikor megmondtam, hogy saját pénzből albérletbe költözöm egy rövid időre. Amíg egyetemista voltam, evidens volt a kollégium.
Az mondjuk elképesztő, hogy a párod nélkül nem tudnál egyetemre járni, meg hogy dolgozol is mellette, nálunk egyértelmű volt, hogy az egyetem mellett nem fér bele a munka, és igaz, hogy 19 éves koromtól kezdve egy fillért nem kértem otthon a különféle ösztöndíjak és egyetemi projektek miatt, mindig mondták, hogy amíg tanulok, addig segítenek, ha kell.
De a lényeg: ha heti 4-5 éjszakát amúgy is a párodnál vagy, akkor effektíve már most is együtt éltek, és még nagyobb pénzkidobás azt az albérletet fenntartani. Költözzetek össze, aztán ha a jövőben mégsem jó a helyzet, legalább a szüleid örülhetnek, hogy "ők megmondták". Ha meg jól alakul, akkor nyertél.
"Az mondjuk elképesztő, hogy a párod nélkül nem tudnál egyetemre járni"
A mi lányunk nem akart koliba menni. Mondtuk, oké, de ha albit fizetünk, a többit oldja meg. Megoldotta. Diákhitel, munka. Nem keresett egy pasit, aki etette... Valamit valamiért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!