Összeköltözés a szüleim tudta nélkül? Jó ötlet, vagy próbáljam még puhítani őket?
Budapesten élő egyetemista vagyok, suli mellett diákmunkázom. Annyi könnyebbségem van, hogy az albérletemet a szüleim állják, viszont az egyetem melletti munkámmal nem keresem magam halálra…
Otthon ezt nem értik meg, nagyon más körülmények között élnek. Anyukám óvónő, ő ebédel a munkahelyén, marad annyi kaja mindig, hogy vacsorára is visz haza belőle. Ha délelőttre megy, bent is reggelizik. Apukám meg megeszik mindent, ami éppen van. Szóval anya hétköznap kb. egyáltalán nem főz, hétvégére meg vagy csinál olyat, amit esznek két napig, vagy nagyszüleimnél ebédelnek. Húst, zöldségeket a nagyszüleimtől kapnak (gazdálkodnak még). Oké, hogy a munkahelyén lévő ebédért fizet, de azért a helyi közétkeztetés nem éppen egy árban van a budapesti éttermekével…
Munka mellett semmit nem csinálnak, nincs hobbijuk, nem járnak össze barátokkal, nem szoktak utazni, kirándulni sem. Szóval nagyon nincs mire költeniük. Én meg le vagyok kiabálva, mert “szórom a pénzt”, ha mondjuk elmegyek valahová, vagy megnézek egy filmet/színdarabot, vagy megengedem magamnak azt a luxust, hogy veszek mézet, amit tudok tenni a teámba, ételekhez.
Legutóbb kértem anyától pénzt, mert több mindent kellett fizetnem, mint amúgy és már tisztálkodó szerekre nem maradt. Közölte, hogy adjam el valamimet és vegyek abból magamnak fogkrémet, meg fürödjek a kézmosó szappannal, ő is azzal szokott, az is habzik. Szerintük minden szélhámosság és átverés, meg “minek az”. Pl. a karomon keratosis pilaris van, mondtam, hogy mivel lehet ezt kicsit jobban karban tartani, halványítani. Nem, az úgy hülyeség és pénzkidobás, ők kiskoromban már elvittek bőrgyógyászhoz, aki megmondta, hogy ezzel semmit nem lehet kezdeni.
Nagyon önfejűek és kicsit korlátoltak… A gond, hogy a pénzemből egyre nehezebben jövök ki, a párom segít anyagilag, konkrétan miatta tudok még egyetemre járni, vizsgázni… Felvetette karácsony előtt az összeköltözést, vagyis hogy én költözzek oda hozzá, mert így az én kiadásaim nagyban csökkennének. Én örülnék ennek, így is hetente 4-5 éjszakát nála vagyok. A szüleim viszont hallani sem akarnak erről, mert hogy biztos majd azonnal szülök 1-2 gyereket a nagy kényelemben, nem kell nekem még senkivel összeköltözni és tanuljam meg jobban beosztani a pénzemet, nem kell reggelit csinálni minden reggel, meg kávézni.
Arra gondoltam, hogy mégis odaköltöznék a páromhoz, úgysem jönnek soha hozzám a szüleim, mióta Pesten élek, összvissz kétszer voltak itt. Egyszer, mikor beköltöztem és egyszer, mikor apukám segített összeszerelni egy szekrényt. Félnek a fővárostól, mert itt sok az autó és az ember. A pénzt, amit kapok az albira, félretenném és ha ez kiderül, visszautalnám az egészet, egyben. Az az igazság, hogy vágyom a kényelmesebb életre, ahol nem kell figyelnem folyton az árakat, megvehetem magamnak, amit éppen megkívánok, vagy ha éppen nincs kedvem főzni, rendelhetek nyugodtan valamit, bűntudat nélkül. Maga a környék is jobb lenne, meg a lakhatási körülmények is. Plusz a párommal élnék, akit imádok, nem két lakótárssal.
Szerintetek mi a jó megoldás itt?
Arra esetleg nem gondoltal kérdező, hogy a szüleid anyagi helyzete nem annyira jó nagy stabil, mint ahogy te hiszed, vagy látod?
Lehet hogy egyáltalán megy jól az apád vállalkozása... Az óvónői fizetés meg egy kabaré..
Én örültem volna, ha annak idejen a szüleim legalább az albérletemet tudták volna fizetni legalább az első időkben, de nem tudtak.
Ezért főállásban dolgoztam, és levelezőn lett meg az első diplomam. Így nem voltam rájuk utalva, de nem is voltak szegénykéim abban a helyzetben, hogy segíteni tudjanak.
Én is azt mondom mint a többség, hogy költözz oda a barátodhoz, de korrekten mondd el otthon. Nem számít mit mondanak, egyrészt felnőtt vagy, másrészt meg úgyse lesz egyetértes, mert mások vagytok.
Arra kell figyelni, hogy ha a pasiddal hirtelen vége, akkor legyen hova menned... Mert két szék között könnyen lehet a pad alá esni.
És még valami. Mi ketten keresünk, nem is rosszul, de szőlőt ilyenkor nem veszek, és amíg ez a válságos időszak van, étterembe se járunk.
101-es válaszoló, neked amúgy mi a bajod? Miért süt belőled a rosszindulat?
Nem, nem találtam fel az időgépet, jövőre fogok diplomázni majd. Utána 1-1,5 évet dolgoznék, majd EZT KÖVETŐEN szeretnénk babát. Ez, akárhogy számolom, benne van a 2-3 évben, pedig sosem voltam egy brilliáns elme matekból. Igaz, csak körülbelül beszéltünk még a terveinkről, nem hónapra, 9 hónapra pontosan. De kicsit unom már, hogy itt minden egyes mondatomat számon kéritek rajtam, mert unatkoztok.
102-es, nem megy rosszul nekik, az biztos. Pontosan nem látom át a pénzügyeiket, de ők alapjáraton olyanok voltak mindig, hogy inkább vártak 3 hónapot egy vizsgálatra, minthogy két héten belül elmenjenek magánúton valahová, pénzért. Mindenen is spórolnak, leginkább az anyám.
Lesz B és C tervem, mindig is volt. De azért nem úgy fogok élni mostantól, hogy azt várom, na, mikor lesz vége közöttünk a párommal.
Nálunk a barátom szeret éttermezni, főleg 1-1 fárasztóbb napja után. Engem is feltölt most, így a vizsgák mellett, hogy kicsit csinosabban felöltözhetek, kicsíphetem magam egy itthoni tanulósabb nap után. Szóval ezeket ő állja, neki meg belefér.
Igazából arra is gondoltam, hogy személyesen mondom meg, majd ha megyek haza márciusban. Addigra már úgyis átvinném a maradék cuccomat is, ami az albiban van, lenne mögöttünk pár együtt lakott hét is stb.
105
Szóval anyádék azért xarok, mert nem tudnak neked éttermezést fizetni.
Éééértem…
Odakoltoznek a paromhoz de egy evig meg nem szolnek otthon
Miert?
Mert azt a penzt amit kapsz jo lesz B tervnek, vesztartaleknak akarmire.
A lanyom egyetem mellett dolgozik havi 70e korul keres. De ejszakazik is. Heti atlag 3 nap dolgozik. Ennyi fer bele az egyetem mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!