Mennyire avatjátok be a szüleiteket a szerelmi/szexuális életetekbe?
Egy ideje találkozgatok egy férfivel, működik közöttünk a kémia, de tudom, hogy nem ő lesz a férjem... Emiatt nem is érzem, hogy annyira a szüleim orrára kéne kötnöm, hogy kicsoda ő, mivel foglalkozik stb. Nem szégyellem sem őt, sem a családomat, de nagyobb korkülönbség van közöttünk, mások a (hosszútávú) terveink is. Jól érzem magam vele, érzelmek is játszanak, de az életkorunkon nem tudunk változtatni.
Unokatestvérem 1 évvel fiatalabb, mint én, és ő még 14 évesen összejött a barátjával, tipikus "high school sweethearts" kapcsolat a mai napig. A srác ott van minden családi ünnepségen, én meg olyankor hallgatom, hogy nekem mikor lesz már valakim, én mikor mutatok be nekik valakit végre? Szeretem a nagynénéméket, unokatesómmal is jóban vagyok, de mivel az ilyen alkalmak után minimum fél napig az a téma, hogy miért nincs senkim, néha nincs is kedvem találkozni velük.
Konkrétan volt, hogy a nagyim megkérdezte, a fiúkat szeretem-e egyáltalán?! Mert őt az sem zavarná, ha barátnőt viszek haza, csak találjak valakit.
21 vagyok, szóval ne egy 30+-os vénlányra gondoljatok, aki egyedül él 10 macskával.
Barátnőim szerint egyszer vigyem haza a fent említett férfit, valószínűleg az, hogy közel 50 éves, bőven elég beszédtéma lesz ezek után. Én ezt nem akarnám nagy dobra verni, főleg mert tudom, hogy hosszútávon nincs jövője közöttünk a dolognak.
A tanulmányaimra, karrieremre gondoltam elsősorban.
A magánéletem is jó így jelenleg. Utazgatok, új hobbikat próbálok ki, nyelvet tanulok. A legtöbb korombeli nem tudná biztosítani nekem ezt az életszínvonalat, nem tudna így segíteni a tanulmányaimmal kapcsolatban.
40-es, fejezd már be ezt a rosszindulatúskodást.
Volt kapcsolatom amúgy, még gimiben, kettő. Szóval azokat azért annyira komolynak nem nevezném, így a mostaniból kiindulva.
Haza azért sem szeretném vinni, mert nem akarom, hogy ránk zúdítsák a "mikor lesz esküvő és gyerek" kérdéskört.
"A magánéletem is jó így jelenleg. Utazgatok, új hobbikat próbálok ki, nyelvet tanulok. A legtöbb korombeli nem tudná biztosítani nekem ezt az életszínvonalat, nem tudna így segíteni a tanulmányaimmal kapcsolatban."
Ez tökéletes leírása egy sugarbabynek, aki egy sugardaddyvel van. Csak hát ha a szüleid nem ilyen értékrendre neveltek, akkor érthető, hogy titkolózol előttük.
Amúgy nem gondolod, hogy már feltűnt vagy fel fog tűnni, hogy kicsit túl sok mindenre tudsz költeni ennyi idős létedre? Az utazások, stb.?
Egy fiatal lánynál, ha az illető látványosan nagy lábon él, szerinted mit feltételeznek a családtagok?
Mert én attól tartanék, hogy a lány escort/prostituált. Ehhez képest talán az igazság nem is vágná annyira mellbe őket, nem gondolod?
Nem igazán vannak képben a dolgaimmal.
5-6 hetente szoktam hazamenni, 200 km pedig az a távolság, amit nem tesznek meg azért, hogy felugorjanak meglepni és inni egy kávét.
Utazásoknál általában vagy nem tudják a részleteket, vagy úgy egyáltalán azt, hogy megyek/mentem valahová. Tudom, nem szép titkolózni, de az anyám egész életemben túlféltett, már azon pánikol, ha mondjuk tudja, hogy sötétedés után megyek itthonról valahová.
És tényleg sokat segít szakmailag is.
Az a kérdés hogy miért csak egy defektes,komoly kapcsoaltra alkalmatlan vénember dug meg, aki mellesleg az apád lehetne?
Neked van apakomplexusod, vagy neki van gyerekkomplexusa?
Én azért "lefekvés előtt" még megbeszélem édesanyámmal a dolgot, kikérem a véleményét.
Géza bá, 75
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!