Elmondjam itthon, hogy a barátnőm apja kb. kikezdett velem? Vagy esetleg neki?

Hogyhogy miért olyan fontos, hogy ne legyen botrány? Te akarnál egy ilyennek a közepébe kerülni? Főleg hogy eddig az összes megcsalásnál azt hallgattam a barátnőmtől és az anyjától is, hogy mekkora k_va az aktuális harmadik fél. Legyek én, akit az anyja elhordhat mindennek? Nem őt védem, hanem saját magamat.

Igen, 10-es válaszoló, hogyha egy lányon, nőn alig van ruha esetleg, akkor az már feljogosít BÁRKIT, hogy hozzáérjen? Szerinted ha nyáron valaki rövidnadrágot vesz fel pólóval, akkor már stírölheted látványosan, meg utána fordulhatsz? Talán egy-egy buliban meg is foghatod a fenekét, mert éppen olyanod van?! De ha ennyire tudni szeretnéd, az első esetnél egy térd fölé érő ruha volt rajtam, ma pedig egy (hosszú) sportnadrág, sportmelltartó és oversized póló. Undorító egy féreg lehetsz ilyen felfogással te is.

Röviden:

Igazából pénteken ott volt egy szórakozóhelyen, ahol mi is (a barátnőm nem jött velünk, nem volt ott). Ő is barátokkal volt, én is. Először csak köszönt, utána odajött, hogy nincs-e kedvünk odamenni arra a részre, ahol ők vannak. Barátnőim mondták, hogy menjünk már, legalább akkor amiket iszunk, állják ők. Ott még nem volt semmi baj, még a barátnőmnek is küldtem képet magunkról. Én aztán elindultam (volna) haza, erre kezdődött a győzködés, hogy ne menjek még, maradjak még 1 órát és utána hazakísér, ha szeretném. De már rosszul voltam, alig volt ott levegő, sokat is ittam és én olyan vagyok, hogyha eldöntöm, hogy megyek haza, az atyaúristen se tud marasztalni. Elindultam, hogy hívok kint taxit, jött utánam (úgy, hogy mikor elköszöntem és megölelt, a keze már akkor is lejjebb tévedt a derekamról). Kint is győzködött, hogyha a társasághoz nincs kedvem, akkor menjünk el valahová ketten és bármennyire is voltam kicsit spicces, már ez akkor is fura volt nekem, hogy miért akarnék hajnalban vele menni bárhová. Ott a kinti rész kicsit zavaros nekem, mert nem pontosan emlékszem mindenre, de tudom, hogy próbált rávenni, hogy maradjak még, meg hogy lehetne ilyen véletlen találkozásunk többször is, mert ő mennyire jól érezte magát. Aztán megmentett az, hogy jött a taxim és leléptem. Azóta ma találkoztam először a legjobb barátnőmmel, én mentem hozzájuk, de csak 10 percre. Első kérdésem az volt, hogy ki van otthon még, de mondta, hogy egyedül van.

Nem akartam nagyon az apjával találkozni, mert hiába volt csend az utóbbi napokban, nem tudtam a pénteki esetet nagyon hová tenni, meg mivel ittam, pontosan nem is emlékeztem mindenre, magamban próbáltam azt erőltetni, hogy én gondoltam ezt túl vagy rosszul emlékszem. Már indultam, erre az apja megállt a kapuban, én meg ott álltam az ajtóban. Jaj hát ha most indulok haza, szívesen hazavisz. Mondtam, hogy nem kell, sétálok egyet, de, de, hazavisz. Reméltem nem hozza fel a hétvégét, nyilván felhozta. Hogy ő is sokat ivott, nem nagyon szokott amúgy, de nagyon jól érezte magát ott a társaságomban és hogy eddig fel sem tűnt neki, milyen édesen nevetek, meg milyen szépek a szemeim. Ezután meg a kezét a combomra tette. Nem véletlenül, mert nagy autóval járkál, a két ülés között van a könyöklős, kijelzős rész is, szóval nem csak úgy hozzámért véletlenül. Lefagytam, aztán arrébb löktem a kezét és mondtam, hogy ne körözgessünk sehol, haza szeretnék menni. Utána nem nagyon mondott semmit, csak amikor megállt a házunk előtt, hogy reméli azért lesz még olyan alkalom, hogy csak mi lehetünk. Én meg mondtam, hogy kétlem és kiszálltam.