Mit lehet tenni egy nagykamasszal, ha nem akar beilleszkedni (kamaszok véleménye is érdekel)?

21: állítst ultimátum elé. Nem tudom, hányadik osztályos, de záros határidőn belül leérettségizik, vag yha nem, akkor pénzcsapot elzárod - menjen biorobotnak egy gyártósorra.

Nem feltétlenül kell otthonról kizárni, de nuku zsebpénz, max. minimális ellátás. Kaja.

A fiad jatekfuggo.

Gondolom a netet ti fizetitek.

Ezt megvonnam.

Felszolitanam, hogy van egy honapja kitalalni, hogy mi lesz: tanulas, tanulassal vagy elkezdi a melos eletet.

Es ha ez a ket opcio egyike sem nyeri el a tetszeset, akkor van egy harmadik: el kell koltoznie.

Nem foglak kritizalni, mert belattad, hogy ti is elszurtatok.

Talan meg korrigalhato a dolog, de ahhoz nagyon kemenynek kell lenni!

Nálunk otthon az volt a szabály hogy vagy tanulunk vagy dolgozunk. Here vere nincs . Ha ő bukdácsol, nem tanul és már 20 éves akkor menjen dolgozni. Nem kötelességed eltartani.

Én már akkor megvontam volna mindent amikor elkezdődött a bukdácsolás. Ő gyakorlatilag élősködik. Biztos hogy nem adnék zsebpénzt, nem lenne internet és számítógép sem. Az ételen, áramon, vízen , legalapvetőbb dolgokon kívűl semmit nem adnék.

Te beszélsz zsarolásról? Kiröhög titeket, kihasznál, élősködik te meg kamasz gyerekről beszélsz. Ezt nagyon nagyon elrontottad. A semmittevésre nevelted. Szerintem az is a nevelés , szülő dolga, hogy szólj neki ha rossz amit tesz. Neked már régen évekkel ezelőtt szankciókat kellett volna bevezetned. Erre te nem akarod a zsebpénzzel zsarolni. Ha olyan nagy fiú, hogy nem kell iskolába járni, akkor legyen elég tökös és ne anyuka adja a zsebpénzt mint egy 12 évesnek. Nem szégyelli magát? Ha most nem állsz a sarkadra akkor még 40 évesen is a nyakadon élősködik. Te keltegeted reggel? Tejecskét is viszel be neki?

Zsebpénz nincs, wifit kikapcsolni, telefont elvenni (ha gyerekként viselkedtek vele és ő maga is úgy tekint magára, akkor gyerekesen jöjjön a telefon megvonás) és ultimátumot adni neki, hogy vagy tanul, vagy megy dolgozni, akár a Mekibe. Nem azért, mert mindenkinek így kell csinálnia, azonban anno szakmain az egyik tanárnőmnek tudod milyen volt az élete? Egyedül nevelte a lányát, kisbaba korától fogva, közben takarított mellékesként, otthon vezette a háztartást, dolgozott, megcsinálta a szakmáját, aztán mára, húsz évvel később (50+ évesen) a harmadik diplomáját.

Nem mindenki képes rá, de a fiadnak, aki már nem kamasz, hanem felnőtt ember(nek kéne lennie), nem kell háztartást vezetnie, nem kell egyedül gyereket nevelnie, stb. Kapjon ultimátumot!

1) Tanuljon ki egy szakmát 3 év alatt (estin azt hiszem 2 év alatt is van valahol, de ebben nem vagyok biztos), vegye ki a részét a házimunkában (14 éves korom óta mosogatok, seprek, berakom a mosást és kiteregetek, nagyritkán főzök), legalább minimálisam csináljon valamit.

Nekem sincs érettségim, de csak azért, mert a szakmámban bármikor el tudok helyezkedni, az egyetemeken pedig nincs olyan, ami érdekel, amiben szívesen dolgoznék. De én ezzel a szakmával több helyre is tudok kopogtatni, anno erre építettem pályaválasztásnál (eü, szoc gondozó és ápoló), mindamellett, hogy jól is megy.

2) Van 1-2 hónapja munkát találni, aztán mehet kivenni egy lakást és eltartani magát. Ha tanulni nem akar, csak rajtatok élősködni, mert gondolom nem akarna adni a pénzből, de elköltözni sem magától, akkor húzzon el.

Jelenleg nekem sincs munkám, viszont a főzésen kívül, amit utálok, mosogatok, kimosok, teregetek, seprek napi többször, viszem a kutyákat, néha bevásárolok (nagy bevásárlás együtt), feladom a csekkeket, nemrég két hétig vállaltam valakinek a gondozását, stb.

Ha depressziós, akkor sem azzal jár jól, ha egész nap az ágyban döglik. Voltam már depressziós, nem vattacukor az élet. Egyébként anno azért sem gimibe mentem, mert nem érdekelt. A fiad oda került, ahova szeretett, vagy elképzelések hiányában szakma helyett a gimit választotta? Csak mert ha ez nem érdekli, és évek óta csinálja, talán váltani kéne. Három iskolát jártam meg, kétszer váltottam, és a második teljesen másik szakma volt. Baromi cikinek éreztem a maga módján a dolgot, de szükséges volt, és csak jót tett nekem. Nem ciki váltani. A xarban vergődni ciki. Ha neki mindegy, és így képzeli az életét, neked ne legyen mindegy, érte és magad/magatok miatt is.

Amúgy csöndesen megjegyzem, amíg nem volt kutyám, olyan voltam évek óta, aki a nyarakat otthon töltötte, max a boltba ugrottam le és ablakot nyitottam, éljen a friss levegő. Éjjelekig vagy korahajnalig gépeztem, gyakran ebéd délután ébredtem. Babaként is későn fekvő voltam, mindegy mit csináltak, nem aludtam el 22-23-éjfél előtt. Máig így van, de a kutya felelősség, kelni KELL. Ezzel nem azt mondom, hogy legyen kutyája, hogy ne adj isten ő is ti nyakatokba szakadjon, aztán visszakerüljön a menhelyre, csak azt, hogy szerintem neki felelősség kellene. Az iskola, ahol bent ül, hallgatja és jegyzeteli a sok unalmas xart, aminek többségére életében nem lesz szüksége, fizetni sem fogják, hogy ő van olyan "hős", mint a többiek, nem lelkesít, nem ad felelősséget.

Ha nekem lenne gyerekem, és így állnánk, az ultimátumok mellett azt tenném, hogy elvinném kettő volt gyakorlati helyemre, a hajléktalanok otthonába és a hajléktalanok átmeneti otthonába. Előbbi az akkori vezetőséggel és emberekkel szépen működött, szinte illatos helynek lehet nevezni, a lakói is normálisabbak, míg az utóbbi csótányokkal és poloskákkal van tele, bűzös, lehangoló. Egyik jobb, másik rosszabb, de akik ott vannak, tudnának mesélni. Úgy akarja végezni, mint ők? Nem hiszem.

Szívesen!

[link]

Ő nem nagy kamasz hanem felnőtt ember. Van akinek már gyereke van 20 évesen.

Illetve nem beilleszkedni nem tud hanem egy lusta disznó, aki élősködik és hülyének néz titeket. Tehát nem egyről beszélünk.