Megérdemeltem a pofont apukámtól? 19/l Nagyon fájt, és nagyon vérzett az orrom, lila folt is lett az arcomon.

"a legtöbben egy ilyen kis információ miatt rögtön hisztis picsának tartanak."

Teccett volna többet írni. Mi csak abból tudunk főzni ami van, abban meg az van, hogy egy hisztis picsa vagy. Apádnak meglehetősen jó a tűrőképessége, talán pont ez itt a probléma, te meg mindig is a legegyszerűbb utat választottad.

Boítékolom, hogy valami fakszfejt fogsz majd magad mellé választani aki szarrá fog verni.

Mindenkivel előfordulnak párkapcsolati problémák, de hidd el ezek lesznek a legkisebb gondok az életedben.

Én anno tiniként is sírtam 3 napig a szobámban, nem ettem majd 1 hét múlva mintha semmi nem történt volna éltem tovább az életemet. Nem csapkodtam, nem voltak dührohamaim és nem vetítettem ki a sérelmeimet a családomra, szépen elsírdogáltam a szobámban. Szerintem ez a normális, apád, anyád semmennyire nem tehet róla, hohy egy phaszfejjel jöttél össze, ne keserítsd meg az életüket a dührohamokkal. Apád teljesen jól reagálta le, mert már semmi nem volt a kezükben és nem ez volt az első alkalom. 1 hónap után már 'illene' nem ezen kattogni és hisztizni, hanem lépj tovább, tanulj meg foglalkozz a barátnőiddel. Esetleg kérj bocsánatot a családodtól a viselkedésed miatt.

Ezzel nem lettél szimpatikusabb. Megértettük, megcsaltak, ez fáj.

De eltelt egy hónap!!! Muszály lesz már végre tovább lépned.

És anyáddal csaltak meg vagy apáddal hogy nekik hisztizel?

Mint egy 5 éves üvöltesz a szobában, mintha ott nem lehetne hallani és ezt te is tudod. Az ember sajnál egy-két napig, egy hétig, meghallgat, türelmesebb de aztán már kezdd ez az örökös sírás rohadt idegesítő lenni, ugyanaz a lemez újra és újra mintha elakadt volna a lejátszó. Nagyon unalmas.

Vajon ki gondolta volna, hogy nem maradsz együtt, a tini szerelmeddel? Nahát. (Majdnem) Mindenki szakít ennyi idősen, sír kicsit aztán emelt fővel tovább áll.