Másnak nem ment kishíjján tönkre a kapcsolata a baba születése után?

Mégis honnan veszed azt a határozott bátorságot, hogy egy mondatomból, amit félreértesz, messzemenő következtetéseke vonj le a személyiségemet illetően? Soha nem játszmáztam, se férfiakkal, se más emberekkel. Őszinte vagyok mindenben mindenkivel. A férjemmel is.

Anyám egész életében logikusan érvelve próbált meg elérni célokat az életben, amihez kellette volna az apám vagy a későbbi élettársa, hát a logikus érvelésével mind a mai napig nem ment semmire. Mert nem értette a férfit, akivel élt. Nem érti most sem. És hiába lenne logikus a férfi szemszögéből az a cél, az a vágy, hiába lenne jó mindkettőjüknek, nem kap segítséget, nem kap támogatást. A logikus érvelése mit sem ér. Te szerencsés vagy, mert vagy mindent megtesz neked a férjed, vagy teljesen egyek vagytok, egyformán gondolkoztok. De hidd el, a kapcsolatok többsége nem ilyen, és mikor azt írtam, csöpögtetve, akkor azt úgy értettem, kedvesen, többször beszélni a dologról, hogy az miért lenne jó, miért lenne a férjnek jó satöbbi. Hogy végre belássa. Mint a kérdezőnél is. Hisz a férjének is jobb lenne egy saját élet, nem csak egy szoba, hanem saját lakás, ház, ahol önállóak (a saját akár albérlet, az önálló életre helyezem a hangsúlyt), de ezt ő most nyilván nem látja, nem érzi, mert ő van otthon. Más lelkülettel éli meg ezt az időszakot. És itt a logikus érveléssel kitörölhetné a kérdező, mert azzal nem ér célt. Úgy értem, a "na most apukám üljünk le és megmondom logikusan, mi legyen" érveléssel. Sokszor kell róla beszélni, sokszor, de nem hisztisen, nem nyűgösen. Mert akkor talán a férfi is vágyni fog arra az életre, belátja, úgy lesz jobb. Ez akkor lenne manipuláció, ha a nő olyat akarna, ami a férfinak nem jó. Ha mondjuk az előző házasságból született gyereket szeretné elidegeníteni az apjától.

De kétlem, hogy mindezt te megérted, úgyhogy tudod mit, igen, manipulálok.

Ti igazából sosem éltetek együtt -külön, egy háztartásban ketten, még huszonöt ember nélkül. A férjed családja úgy látszik amúgy sem túl sikeres az önállósodásban, ha a 28 éves sógornő is otthon él.

Azt írtad 2-3 év mire meglesz a pénz a házra. Ebből kiindulva már simén kaphattok egy jó hitelkonstrukciót és ha úgyis lesz második gyerek - "mert kell", meg "ne legyen már nagy korkülönbség", akkor kaphattok CSOK hitelt is, és akkor azt fizetitek havonta. Nekem nagyon sántít a férjednek az az érve, hogy nem akar hitel/albérlet fizetni, hanem addig csücsülünk anyun meg apun még vagy 10 évig.

Ahogy sokan írták, az együttélés alkalmazkodás és empátia és sorry te vagy ott a megtűrt vendég és a mama meg a papa, a maguk -50-60x évével nem fognak már. Szerintem ez is nagy dolog tőlük, hogy még 3 felnőtt lakik ott "rajtuk", ameddig gyűjti a pénzét a saját pecóra.

Ameddig nem volt a babuci, addig nem volt gond az együttélés? Igazából addig wellneseztetek meg kirándultatok és te igazából sosem tartottál fent háztartást, vagyis ne haragudj, ketten a férjeddel, bár nem tudom ő kiveszi-e részét bármiből, vagy akár te magad, azon kívül, hogy pelenkázod a babát és főződ neki a céklát. Ha eddig is anyukával élt, akkor a nagy számok törvénye alapján, nem biztos..

próbáld meg kitalálni, te mit akarsz, mi lenne neked a legjobb és ha ugy látod, hogy nagyon szuperül pár év mulva boldogan, két gyerekkel átköltöztök az álomházadba, ahol mászkálhat majd amennyit akar, akkor legyél egyszerűen türelmes és tudatosítsd magadban, hogy ez egy átmeneti állapot és csupán 2-3 év. Használd ki, hogy nem kell folyton főzni-mosni takarítani, amit a legtöbb bezzeganyuka csinál, hanem időd is van arra, hogy kiránduljatok nagyokat és pihenni is tudsz, mert gondolom a babát le tudod passzolni valamelyik felnőttnek ott a házban, akár 1 órára.

#65: örülök, hogy érthetőbb voltam, és hogy megértetted. Köszi!

#67: ezalatt a mondatom alatt nem azt értem, hogy az apukának kell csak pénzt keresni, hanem hogy biológiailag mi a különbség. A nő empátiában, metakommunikációban jobb, nyilván mert ő van a gyermekkel, evolúció alakította így, a férfi viszont a rendszerek megismerésében, felépítésében jobb. Nyilván ez így ki van sarkítva, de van benne alapvető igazság.