Aki becsúszott baba volt, annak milyen a kapcsolata a szüleivel?

Azért az, hogy nem kimondottan tervezett babák voltatok, nem jelenti azt, hogy csak nyűg voltatok. Akinek tényleg csak nyűg, az vagy elveteti, vagy nem is tudom, de azért általában nem jut el háromig, ráadásul ugyanazzal a társsal...

Minden család más, a becsúszott babáknak is millióféle a kapcsolatuk a szüleikkel, nem lehet általánosítani. És ha becsúszott baba is valaki, akkor sem biztos, hogy pont ez a tény az, ami a leginkább befolyásolja a kapcsolatát a szülőkkel, hiszen annyi minden más is van az életben.

Beszélgess még velük sokat erről, hogy ne csak annyit tudj, hogy becsúszott babák vagytok mind, hanem az is kiderüljön, hogy aztán hogyan békéltek meg a helyzettel, miért nem adtak örökbe, mi változott, amikor a második/harmadik baba is útban volt, akkor miért döntöttek újra és újra úgy, hogy bár nem is akartak még egy gyereket, mégiscsak felnevelik, stb.

Bocs az offert, de attol meg, hogy becsuszott egy baba nem fogja normalis ember ezert megutalni. Nem lehet, hogy csak bekepzeled?

Unokatestverem egyaltalan nem volt tervezve, de szulei a vilagon mindennel jobban szeretik.

Az, hogy valaki becsúszott vagy tervezett gyerek, nem egyenlő azzal, hogy a szülők mily módon viszonyulnak majd hozzá a későbbiekben.

Én tervezett gyerek vagyok, édesanyám éveken át járt kezelésre, hogy végre lehessen babája. Ennek ellenére születésem után 1 évvel ő is és édesapám is beleunt a szülői létbe. Azóta a mai napig azt hallgatom, és azt vágja a fejemhez, hogy a szülővé válás a legnagyobb pénzkidobás/hülyeség a világon...

Szóval kedves kérdező, a tervezés nem minden. Nagyban függ a szülők jellemétől, életfelfogásától és a kapcsolatuktól, na meg a helyzettől is, hogy hogyan viszonyulnak a későbbiekben a gyermekhez.

Az én fiam is "becsúszott" de eszembe nem jutna ezt közölni vele.

Egyáltalán nem akartam már gyereket akkor, és pár nap vívódás után úgy döntöttem (döntöttünk), hogy megszületik.

Így utólag azt mondom, hogy az volt életem legjobb döntése. Imádom a fiamat, pedig már kamasz :-), és azután, hogy eldöntöttük, hogy jöhet, onnantól kezdve már egyszerűen nem volt téma, hogy tervezett volt-e, vagy nem.

A döntés egyenlő volt a tervezéssel, csak a sorrend volt más.

Szóval, szerintem ez már nem túl jó jel, hogy te egyáltalán tudsz róla. Ebből úgy veszem, hogy egyáltalán nem fontos a lelki világod a szüleidnek, és ez aláássa a jó kapcsolatot. Innen már érthető a többi is. (nem foglalkoznak veled) Szerintem, ha tervezett lettél volna, akkor is ugyanígy lenne, egyszerűen ilyen beállítottságúak a szüleid, sajnos.

"Szóval, szerintem ez már nem túl jó jel, hogy te egyáltalán tudsz róla. Ebből úgy veszem, hogy egyáltalán nem fontos a lelki világod a szüleidnek, és ez aláássa a jó kapcsolatot."

Én sem voltam tervezett, és én is tudom már jó ideje, de ezzel egyáltalán nem értek egyet, mert mindig is jó volt a kapcsolatom a szüleimmel.

Szia! Nekünk is becsúszott baba a kislányunk. 18 évesen szültem. Azóta eltelt 1 év de életem legjobb döntése volt,hogy megtartjuk. Szerintem nem ettől függ a dolog. Van aki nagyon akarja,aztán később rájön ez nem neki való..

Ez miatt ne nézz rájuk másképp,hiszen még is úgy döntöttek,hogy akarnak titeket és felneveltek,inkább légy hálás,hiszen nem olyan egyszerű egy gyerek,sőt több gyerek vállalása,nevelése.. majd egyszer meg tudod!:)) addig ne is rágódj ezen!