Másnak nem ment kishíjján tönkre a kapcsolata a baba születése után?

Nem rosszindulatúan mondom, hogy a férfiak mások, máshogy gondolkoznak, de ez az igazság. És ezért nem értik meg a nőket. És a nő meg azért nem érti meg a férfit, ha nem érti, mert nem figyel rá. Ez odafigyelés, nem manipuláció. Nekik más a fontos, más a prioritás, máshogy jár az agyuk. És ha nem tudom, mi a jó a férjemnek, akkor nem is ismerem őt. Ez nem manipuláció, nem irányítás. Pusztán annyi, hogy ismerem, hogy szeretem. Hogy figyelek rá. Pusztán odafigyelés. És egy férfit sose lerohanni kell, hanem kedvesen felhívni a figyelmét arra, amivel ő nem foglalkozik.

Btw, a férjemet megkérdeztem, tudom-e, neki mi a jó, és azt mondta, hogy igen. Pedig nem papucs. Egyszerűen az empátiámmal, odafigyelésemmel gondoskodom róla, ő meg bízik benne.

Nem ismerjük a sógornődet, de nem biztos, hogy a tömény rosszindulat vezérelte. Nyilván fontos az őszinteség, de a higgadtság is.

Szinte már mindent leírtak előttem, nincs nagyon mit hosszáfűzni, csak a testvér kérdésre reagálnék. Elhiszem, hogy kis korkülönnbséget szerettél volna, de eszedbe ne jusson újra teherbe esni és ebben semmi rosszindulat részemről. nagyon komoly megoldaldandó problémáitok, konfliktusaitok vannak, amik már most is iszonyú feszültséget generálnak. Számtalan dologban nem egyeztek, ezeket át kell beszélni, leásni az aljára és megoldást keresni, nem pedig potyogtatni a gyereket égbe világba, mert ne legyen sok korkülönbség. az most nem releváns érv, látod, a már meglévőt sem kellett volna így odaszülni, nemhogy mnég egy testvért. Ha nem akarsz kétgyerekes egyedülálló anya lenni és van egy csöpp ezsed, akkor ezt elhalsztod. Amúgy sem lenne a családdal sem korrekt. van, hogy az élet felülírja az elképzeléseket, alkalmazkodni kell. Anno nálunk váratlan élethelyzet, költözés, új munka, majd betegség okán úgy alakult, hogy 8 év lett a fiaim között. Én sem úgy terveztem, de volt annyi eszem és a férjemnek is, hogy nem vállaltunk még egy gyekret a káosz kellős közepébe, bármit is szerettunk volna előtte, semmi nem olyan fontos, mint rendezni a sorokat. Az ott most a Te káoszod, kászálódj ki belőle, mielőtt végképp elnyel és bekebelez és tönkretesz körülttöd mindent. A testvér kérdés a prioritásokat tekintve most igencsak másodlagos. Őssze is kell szedned magad, hiszen már most is nehezményzed, miért nem viszik ki levegőzni néha Ők a gyereket. Megtehetnék, de nem dolguk, a férjednek viszont igen. Anyós főz, kertet rendeznek, ezzel tehermentesítenek Téged. A másodikat már ne szüld a nyakukra, hogy aztán az legyen belőle miért nem segítenek a nagy körül, hogy a kicsit nyugodtan rendezhesd. Legyen eszed, ne nehezítsed az életedet meg mégjobban. Meg másokét se. A legjobbakat kívánom!

56-os áruld már el, miből szűrted azt le, hogy bennem nincs semmi empátia? Ha értőn olvasnál, leesett volna, hogy ÉRVEKKEL, LOGIKUSAN vázolom fel a páromnak, mit szeretnék, és nem pedig úgy, hogy odabököm neki, hogy mit akarok... Ha nem a manipulálás szóval, akkor a játszmázással lehetne téged jellemezni, mert hiába szépíted, nem ezt írtad, az egész kiinduló szöveged arról szólt, hogy a férfiak és a nők különbözőek, és a férfiakkal másként kell bánni, majd felvázoltál egy igenis manipulálós magatartást. Ha feleannyira empatikus lennél, mint amilyennek tartod magad velem ellentétben, eszedbe nem jutna a játszmázást népszerűsíteni.