Miért kell erőltetni ezek után is, hogy elmondjam apának azt, hogy terhes vagyok? Mit mondjak, hogy elhiggye, nekem már sosem lesz vele jó kapcsolatom?
11 hetes terhes vagyok. Anya és a férje már tudja, a barátom szülei is, a nagyszüleink is. De az apám nem.
Nem igazán tartjuk a kapcsolatot, ünnepekkor találkozunk, meg ha véletlenül ő is ott van a mamáméknál, amikor megyek kicsit. Utoljára a ballagásomon találkoztunk és annyit beszéltünk, hogy jó-e még az autó (igen, azt kaptam tőle, nem kell lehurrogni), meg hogy komolyan megeszem-e az összes kaját, ami a tányéromon van, mert mintha felszaladtak volna rám a kilók. Ez nagyon rosszul esett, mert majd' 1 évig bulimiás voltam a gimiben. Aztán elköszönés nélkül hazamentek...
Nem hívtak meg a feleségével az esküvőjükre, nem szóltak, hogy gyerekük lesz (onnan jöttem rá, hogy tavaly Karácsonykor már akkora hasa volt, hogy azt nem lehetett hízásra fogni), kb idegenek nekem. Régen jó volt a kapcsolatunk, anyukám gondolom azt hiányolja... De már nem lesz soha ugyanaz, kár erőltetni.
Nem fogom azzal felhívni, hogy "képzeld apa, terhes vagyok", mikor több, mint fél éve nem keresett.
Ráadásul tudom, hogy anyával meg beszél. Ma is így jött fel ez anya és köztem, hogy beszéltek telefonon és utána mondja anya, hogy nem úgy tűnt, mintha sejtene bármit is és hogy ezt meddig akarom még húzni, meg hogy egyszer úgyis megtudja. De nem értem, minek erőlteti ennyire, hogy elmondjam, mikor úgysem érdekelné.
Kérdeztem, hogy akkor felvisz-e Pestre jövő héten (mennek kell vizsgálatra és egyedül még nem merek Budapesten vezetni), mert a barátom nem lesz itthon. Mondta, hogy még nem biztos, de akkor kérjem meg apát, tuti ráér. És erre mondtam, hogy akkor inkább megkérem a mostohaapámat, vagy tatáékat, mert apával nem megyek. És akkor jött a lelkizés, hogy miért zárom így ki, nem olyan rossz ő, csak nem tudja hogy nyisson felém, stb.
Szerintem az egyértelmű jel, hogy nem akar az életemben részt venni, hogy kihagyta az utóbbi 3 születésnapomon a családi bulikat, nem hívott meg az esküvőjére, nem volt ott a szalagavatómon és a ballagáson is csak az ebédre jött. De anya nem adja fel és úgy tesz, mintha ezeket észre sem venné, mintha még mindig az az 5 éves kislány lennék, akit elhagyott az apja. Nem akarom megbántani, de legszívesebben már rászólnék, hogy fogja be és hagyjuk ezt a témát...
Ideje lenne felnőtté válni, ha már gyermeked is lesz. Ne anyáddal vitatkozzál, hanem keresd fel az apádat és beszélj vele nyíltan.
Te hogyan érzed a kapcsolatotokat és ő majd elmondja, ő miként látja.
Lehet, nem fog semmi sem változni, de legalább megpróbálsz tiszta vizet önteni a pohárba.
Mert ő hagyott el, ő nem keresett 2 évig (konkrétan nem tudta anya a válás után, hogy hol van). Aztán felbukkant, mintha csak a boltba ment volna le és mivel akkor még kicsi voltam, csak örültem, hogy velem van.
Foglakozott is velem, sokat voltam nála, de aztán jött az új barátnő, akinek útban voltam (ezt meg is mondta pár éve nekem, hogy én nem illek oda, csak "zavaró tényező" vagyok, ők már egy család, ezt fogadjam el). Én sokáig próbálkoztam, volt, hogy naponta felhívtam, de általában 1-2 percen belül lerázott, hogy dolga van és majd később visszahív. Ez valahogy sosem jött össze neki... Persze, anyagilag támogat. Vagyis sosem hívom fel, mert elég pénzt kapok anyáéktól, de ilyen alkalmakra, hogy szülinap, névnap, Karácsony, stb általában nagyon drága dolgokat nézek ki és szó nélkül ad rájuk pénzt, vagy megveszi őket. Bár ez a felesége előtt titok, szóval nem tudom, otthon milyen mese van beadva, hogy azok az összegek mire mennek el. De szerintem szánalmas, hogy legutóbbi Karácsonykor még a kocsiban odaadta az ajándékomat és mondta, hogy vigyem inkább be a házba és ne is beszéljek a felesége előtt róla, mert nem tudja. Aztán mikor ajándékozás volt, a kezembe nyomott még egy borítékot pénzzel, mintha csak azt adta volna. Vagy hogy úgy lett beadva, hogy a kocsit használtan vette áron alul, mert egy barátjának sürgősen el kellett adni.
Nem tudom, mivel érdemeltem ki azt, hogy így kelljen titkolnia minden velem kapcsolatos dolgot és hogy miért nem keres. De igazából már nem érdekel.
Tavaly a 18. születésnapomra nem bírt eljönni fél órára, miközben volt, aki Amerikából repült haza miattam, vagy éppen 10 órát vezetett azért, hogy ott lehessen. Apának autóval 5 perc lett volna, de képtelen volt rá és mikor rákérdeztem, hogy miért, azt mondta, hogy "veszekedtek otthon és nem akarta azzal is tetézni a helyzetet, hogy eljön a születésnapomra"... Mintha az akkora probléma lenne, ha egy apa ott van a lánya 18. szülinapján.
19 éves kislányka vagy, anyuci és apuci pénzén! A pénze persze jól apucinak, ezt szó nélkül elfogadod. Egyébként te sem próbálsz vele jobb kapcsolatot kialakítani, lehet összehoz titeket a helyzet, mégis nagyszülő lesz.
Az amúgy kicsit gz, hogy tatának hívod a nagyszüleidet, nem? Vagy ez nálatok nem sértő?
Annyira gyerekes vagy még, ilyen kicsinyes dolgokon problémzol. Kinek a pénzéből fog élni a gyereked? Van olyan érzésem, hogy nem a saját keresetedből fogod eltartani. Fel kellene nőni, mert gyereked lesz!
Szerintem apád új felesége kisajátítja magának őt. Vannak ilyen emberek bőven. Egyszerűen ki akarja zárni az életükből az apád előző életét. Ismerem az ilyen szitukat. Apád közeledne feléd, csak otthon biztosan kaphatná érte az ívet rendesen.Van ember, aki a gyerekéért az ilyesmit felvállalja. Van, aki nem. Apád az utóbbiba tartozik.Ha lelkis vagy, építsd le a kapcsolatodat vele. Ha földön járó, akkor vedd hasznát mindennek, amit kapsz tőle. Valahol lehet, apádnak is némi megnyugvást jelenthet, hogy legalább ajándékokban kapcsolata van veled.
Egyébként nem hiszem, hogyha megtudná, hogy gyereked lesz, bármit változna a helyzet.
Szerintem inkább egyszerűen szégyelled magad, hogy teherbe estél ilyen fiatalon, így elméleteket gyártasz, miért szemét az apád, nehogy a szemébe kelljen nézned.
Azért nem ártsnba megbékélni vele, végzettség nélkül, gyerekkel a hátadon, nem lesz könnyű megélned, jól jön még az apuka anyagi segítsége.
23:05
Leírtam, hogy elég sokáig próbálkoztam. De ha egy ajtó sosem nyílik ki, ott szerintem te is megunnád a kopogtatást.
Miért lenne gáz, hogy a nagyszüleim "tata" és "mama"? Hogy kéne hívnom őket?
Milyen kicsinyes dolgon?? Hogy az apám nem foglalkozik velem? Igen, ez nem probléma egyáltalán, igazad van!
23:24
Igen, ez így van. Ezt tudja mindenki, a családja és a barátai is. Régen voltak nyaralások, síelések a barátokkal, de ezek megszűntek, mert a felesége nem kedveli őket, egyedül meg nem engedi el apát, mert félti a helyét gondolom.
00:19
Miért szégyellném? :D
Örülünk nagyon a picinek és alig várom már, hogy anyuka lehessek. Kitaláltuk már, milyen legyen körülbelül a babaszoba, névötleteink is vannak, megtaláltam a babakocsit is, hogy milyen lesz, meg minden. Eléggé bezsongtam a hírtől, kb. már elmondanám mindenkinek. De ezzel még várunk pár hetet, hogy növögessen a baba.
Ezen nincs mit szégyellni, életem egyik legboldogabb időszaka következik. :)
Arról pedig semmit nem tudsz, hogy milyen az életem, milyen nehézségeim lesznek később. Baromi jól megvagyok az apám segítsége nélkül is, köszönöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!