Hogyan másképp lehet megértetni a húgommal, hogy nem nekem szülte a gyerekét?
Húgom 28, én 33 vagyok. Mindketten Pesten lakunk a férjeinkkel, viszonylag közel egymáshoz. Húgomnak van egy majdnem 2 éves lánya, innen ered a probléma. Mindig is jó tesók voltunk, segítettünk egymásnak, ha kellett, na de amit most csinál az a ló túloldala.
Lényeg a lényeg, egyre gyakrabban használna minket a férjemmel ingyen bébiszitternek úgy, hogy egyébként tisztában van azzal, hogy mi személy szerint kicsit sem rajongunk a gyerekekért, idegesít a hiszti, az óbégatás stb, ezért nem is akarunk soha sajátot.
Persze néhányszor elvállaltuk pár órára oké, de akkor is alig vártuk, hogy jöjjön érte húgom, mert egyszerűen nem tudunk mit kezdeni egy kisgyerekkel, nincs hozzájuk türelmünk. Most már a kislány járni, szaladgálni is tud, 1 percre nem lehet lelőni, akaratos, hisztis.
Az első kisebb "konfliktus" év elején volt, amikor is fel lett újítva a házunk, lecseréltük a bútorokat stb és most sok olyan tárgy van, ami alacsonyan helyezkedik el, ergo unokahúgom lazán eléri, le tudja róla borogatni a dolgokat, meg hát ránézve balesetveszélyes is lehet. Például sok illatgyertyánk van. Illetve van egy üveg asztal a nappaliban és hogy az milyen veszélyes a gyerekre. Mondtuk, hogy igen valóban, csakhogy nekünk nincs és nem is lesz gyerekünk, továbbá nekünk tetszenek ezek a berendezési eszközök, így nem látom a problémát. Hát ott volt a probléma, hogy így hogyan hagyja ránk a lányát, mert ki tudja, lehet megeszi a gyertyát vagy beüti magát az üvegasztalba, ami betörhet és megvágja magát és így-úgy.
Azt látom rajta, hogy alapvetően az (is) a baja, hogy mi nem akarunk gyereket. Maga a tény. Mert hát miért nem, milyen jó dolog, mekkora öröm. Ha közöljük, hogy nekünk pont az az öröm, hogy nincs gyerekünk, nincs akihez éjszakánként 8x kelni kel meg fogzik meg dackorszakos meg társai, akkor bepukkad. Holott soha semmi rosszat nem mondtam se én, se a férjem az unokahúgomra, meg nem szidjuk a gyerekeket, de nem bírja felfogni, hogy valaki gyerek nélkül is boldog. Aztán mikor átjön beszélgetni egyedül, gyerek nélkül, akkor csak a sopánkodás megy, hogy mennyire elege van, egy jó szava nincs kb.
Visszatérve a házunkra, mondtuk, hogy nekünk így megfelel, szóval minden marad ahogy van. Kicsit erélyesebb voltam már én is, mert betelt a pohár. Ezután úgy csináltak, mintha mi sem történt volna. Oké, nem vagyok haragtartó, túllendültünk a dolgon, de pár hónapja megint többször is próbálkoztak, hogy el kéne menniük fogászatra meg személyit csináltatni, fél napra vigyázzunk már a lánykára. Mondtam, hogy bocsi, de nem, nekünk is van programunk, magánéletünk és értse meg, nem tudunk mit kezdeni egy hisztiző, dackorszakos 2 évessel. Persze megint mi voltunk a gonoszak, de nem hatott meg igazán, már én sem voltam sem kedves, sem nyugodt, mert nem értem hogy hányszor kell még elmondani, hogy nem. Erre múlt héten megint jött a régi nóta.... Elképesztő, hogy egyre csak romlik és romlik az egykori jó viszony, ráadásul ilyen dolog miatt, hogy nem képes tiszteletben tartani a mi álláspontunkat. Megmondtam megint, hogy nem és küldtem egy bébiszitter elérhetőséget a közelében, azóta pedig nem beszélek vele, nem keresem, mert felesleges.
Tényleg, mi egyebet tehetnénk még? Mondtuk szépen és mondtuk csúnyán, semmi. Most tartok ott, hogy nem érdekel, ha hív, se ha ír, nem reagálok, de azért nem szeretnék a saját húgommal haragban lenni, viszont mást már nem tudok kitalálni. Neki az felelne meg, ha szó nélkül bébiszittelnénk a lányát, viszont erre nem vagyunk hajlandóak. Patthelyzetnek érzem.
Ti mit tennétek még a helyemben?
válasza:Fel lehet fogni határproblémaként, a húgod átfolyik beléd, megsérti a határaidat. Ezeket a határokat meg lehet húzni, ahol neked tetszik, hiszen a tieid, és aztán azt kommunikálni. Pl. hogy soha nem akarsz vigyázni a gyerekre. Vagy hogy 4 éves koráig kéthavonta egyszer max. 6 órára, és ez nem összegyűjthető, hogy akkor évente másfél napra. Mindezt abban az esetben, ha legalább 5 nappal előtte szól, és persze neked akkor is lehet repülőjegyed, szállásod, stb., ami miatt nem jön össze.
Továbbá, hogy a saját tulajdonod, lakberendezésed és szabadidőd felett te rendelkezel, mert az a tiéd, és senki másé.
Én érzek ebben az egészben valami olyat, hogy így akarja megszerettetni veled a gyerekeket, hogy te is vállalj sajátot. Holott ez csak a "kerülj te is abba a csapdába, mint én". Nincs emögött a szüleitek valamilyen ráhatása véletlenül?
válasza:Nem tudnak elmenni fogászatra egy 2 évessel? Édes istenem szívem összefaszajodik... Nekünk minden rokonunk 300 kmre lakik, bébiszitterekben nem bízom. Vezetni gyűlölök és félek is. Nos mégis minden hivatali ügyet, fogászatot, nőgyógyászt el tudtunk intézni hármasban, mióta megszuletett a gyerekünk, mindig vittük mindenhova magunkkal... Fogászaton is úgy voltunk hárman, kint a váróban ültek férjem és a gyerek (2,5 éves kisfiúról van szó, hasonló idős mint a kérdésben szereplő kislány), amíg engem intézett a fogorvos. Amikor már nem bírta bent a gyerek, kimentek a fogászat előtt sétálgattak. Házat vásároltunk 1 éves gyerek mellett. Ügyvédhez jegyzohoz, bankban hitelt intézni mindent a gyerekkel együtt, mivel, ahogy írtam nagyszülő, testvéreim mindenki 300kmre lakik. Nem panaszkodtunk, nem picsogtunk gyakorin vagy bárhol, hanem megoldottuk. Meg tudtuk oldani. Tessék szépen ezt el is küldheted drága huginak, hogy gyerek mellett is meg lehet oldani a dolgokat csak neki nem azon jár az esze hogy na ezt hogyan tudnám megoldani gyerekkel, hanem azon, na hova tudnám lepasszolni addig a gyereket. Egy kicsit változtatni kellene a felfogásán.
A fiunk most három éves. Előző héten is több hivatalos ügyet intéztünk együtt. Pedig ő is akaratos hisztis nagyon hamar felkapja a vizet, ha valami nem úgy történik ahogy ő akarja, de megtanultuk kezelni, megtanultuk mikor hogyan tereljük el a figyelmét, mikor hogyan kössük le a figyelmét. És eddig ez így szépen működik. És nem hiszem hogy egyedül vagyok ezzel a helyzettel a világon, rengetegen intézik így gyerekkel együtt az ügyeit mert egyszerűen nincs lehetőség higy valaki vigyázzon rá addig.
válasza:Nekem is van egy lassan másfél éves fiam, akivel kezdünk belecsúszni abba, hogy bármikor és bármiért földhöz tudja vágni magát. Szar időszak, de az én kölyköm, én vállaltam, akkor is, ha a tököm is nekem van tele néha. Mi igyekszünk a férjemmel megoldani az ilyen helyzeteket, talán fél évente egyszer van, hogy tényleg segítséget kell kérni. Ennyivel tök nyilvánvaló, hogy a kérdezőnek se lenne baja. De amit a tesója vár az olyan pofátlanság, hogy nekem, idegenként is kellemetlen belegondolni. Sógornőmnek, akik pár házzal laknak odébb, van két négy év alatti fia. Ő sem dől a kardjába, pedig néha sírni tudnék a helyében.
Tény és való, hogy az anyaság nem csak szivárványos csillámpónipuki, de ne mesélje már be nekem senki, hogy nem látott még közelről kisgyereket, mielőtt a sajátjának életet adott. És ne mondja már nekem senki sem, hogy nem mondták meg neki, hogy a "majd az én gyerekem így biztos nem fog viselkedni" mennyire irreális fszság. Már bocsánat. Nem más a felelős az én döntéseimért. A szülővé válás pedig döntés.
válasza:"Ügyvédhez jegyzohoz, bankban hitelt intézni mindent a gyerekkel együtt"
Biztosan nagyon örült a többi ügyfél a bankban...
válasza: válasza:
válasza:A húgod értelmi szintjét mutatja, hogy ennyire nem képes megérteni, hogy nem akartok a gyerekére vigyázni. Mellesleg én tuti megpróbáltam volna azt, hogy amikor megint jön a pesztrálós kéréseivel, akkor közölném, hogy oké, rendben, X ezer FT/óra.
Amúgy ezek után én x@rnék a fejére. Jó testvéri viszony ide vagy oda, ezt ő rontotta el az állandó gyerek-lepasszolással, nem te. Az nem jó testvéri viszony, ha az egyik engedi magát kihasználni csak azért, hogy a másiknak jó legyen vagy ne sértődjön meg.
Sajnálom a tesód gyerekét, mert biztos gyönyörű érzés neki, hogy a saját anyja mindig szabadulna tőle.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!