Az én dolgom az hogy 23 évesen pelenkázom és 0-24-be ellássam a a járni nem tudó mamámat, meg hogy fözzek, takarítsak, mossak mindenkire?

Az öregek otthona szerintem nem jó ötlet. Nem egy kettő olyat hallottam, hogy ott csak az számít hogy van e elég pénze a mamának.

Ha ez nincs meg elég rosszul bánnak az idősekkel. ( ezt ahol lakom egy kis városban hallottam. Lehet máshol nem így van)

13-as!

Az öregekotthona nem "lepasszolás", hanem olyan hozzáértő szakemberekre bízás -ha a megfelelő helyre viszik-, akik 0-24-ben tudnak rá vigyázni, figyelni, felügyelni rá. Rendszeresen látogathatják a családtagok, a lelki támogatás ilyenkor többet számít. Egy idős szüleit ápoló gyerek sokszor ezt tudja megadni a legkevésbé, örül, ha saját magát össze tudja magát kaparni lelkileg, nem hogy még legyen ilyenre energiája. Az otthon ápolás nem olyan idilli és kivitelezhető, ahogy azt sokan elképzelik.

Mert ugye jobb esetben az ember lányának valamiből meg kell élnie, mennie kell dolgoznia, iskolába, gyerekeit nevelni, a saját családjával foglalkoznia, a saját életével és nem lehet ott mindig az idős szülővel, aki esetleg saját magára nézve is veszélyes dolgokat tehet, akár saját akaratán kívül is. És ezt akár több évig, évtizedig. Ne rójjunk már ilyen terhet a a nőkre, leányokra (mert sajnos szinte egyértelmű mindenki számára, hogy a legközelebbi nőnemű feladata ez...sok más egyéb mellett, mert "nődolog"), hogy ha eljön az idő, akkor márpedig igenis gondoznod kell a szüleid, nézni, ahogy agresszív rohamai lesznek a demenciától, hogy nem ismer meg, hogy szép lassan meghal, eltűnik az elméje, hogy nem tudsz teljeskörű és megfelelő mértékben rá vigyázni, tisztába tenni, stb., abban a tudatban élni, hogy akár egy 5 perces boltba elugrás után kitudja, mi vár a lakásban.

Kicsit nézzetek már mögé ennek a házi gondozásnak, mert rohadt egyszerű püfölni a mellkast, hogy "idősekotthonalepasszolás-azanormálishogy", aztán amikor odakerül az illető, csinálja pár hétig, hónapig, akkor kicsit kinyílik a csipája, hogy ez bizony nem fekete vagy fehér. Nem véletlenül tanulják ezt a szakmát is, ez azért rohadt nagy szakértelmet, gyakorlatot, tudást igényel, nem várhatjuk el pl. egy egész életében kozmetikus hölgytől, hogy innentől kezdve csapjon fel az anyukája ápolójának évekig, "tuti menni fog". Ez konkrétan egy hivatás. Biztos van, aki ezt bírja testileg-lelkileg, jól ráérez, helyén tudja kezelni a változást, de egy jól megválasztott szakember, hospice ápoló, esetleg aki megteheti, idősekotthona megadja az idősnek testileg azt, ami tényleg szükséges számára, ami tényleg őt szolgálja, a lelki részével pedig tud foglalkozni a családja, ott van mellette, amikor kell.