Ti mit szólnátok ha a szülést követő apanapokon a párotok az előtő kapcsolatából született gyerekeit vinné nyaralni?

"Én ezt nem tudnám elnézni." 54 és ez kit érdekel?? nem a te családod, nem a te életed, nem is ismered, a helyzetet, nem derült ki, volt-e segítsége azokon a napokon - rokon, anya stb. mit uszítasz?? válj el te a párodtól, ha annyira haragtartó akarsz lenni - biztos van miért haragudni rá is.

Vegyétek már észre, más itt a baj

Egy évvel ezelőtti sérelmet hoz fel a kérdező.

Miért nem tudták ezt eddig megbeszélni?

-

Olvastad az Anna Kareninát? Pótold, ha nem.

Rólad is szól. Éldegéltek békében, kis család, gyerek - majd egy napon Anna észreveszi: Kareninnek nagy füle van. (eddig is azt hordta -de Anna kifelé kacsintgat a kissé unalmas házasságból és hirtelen ez a felismerést teszi.)

Ha nem akarsz egy szétzilált házasságot, családot, akkor megpróbálhatnál 1. megbocsátani 2. megbeszélni a dolgokat a férjeddel. 3. párterápia - vagy legalább ezt hallgasd meg. Hogy ha elmúlik a nagy love, ne kacsintgassanak szertő felé,, mint Anna Karenina

https://www.youtube.com/watch?v=XR1MgbYvMLk

Tolsztoj regényét meg olvasd el.

Az meg mi, hogy "ritkán látja őket"? Ha nem keresi őket, az az ő sara, ha meg az ex nem szokta elengedni őket, a szüléskor viszont igen, akkor azt kicseszésből csinálja.

És azt sem kell bevenni, hogy "ekkora gyerekkel még nem tud az apja mit csinálni". Pelenkázni tudja, fürdetni tudja, ringatni tudja, sétálni tud a gyerekkel a karjában, ha nem tud aludni a gyerek. Ha tápszeres, akkor etetni is tudja. Ha neki ez a harmadik gyereke, akkor mindezekben még tapasztaltabb is, mint az elsőgyerekes anyuka.

Marha jó, hogy ketten vállalják a gyereket, de az egyik gond nélkül kihúzhatja magát ez alól azzal, hogy "nem tudok vele mit csinálni, hívj majd, ha nagyobb lesz".