Miért nézik le sokan az eltartott nőket?
Most arról az esetről beszélek, amikor nincs (és a feleség nem is szeretne) gyerek.
Mi abban az elítelendő, amikor valaki tudja magáról, hogy nem képes arra, hogy olyan pályán szerezzen diplomát/szakmát, amivel meg is él, és szereti is. Nem lehet mindenki mérnök, orvos, tolmács, akármi. Boltban/gyárban/raktárban robotolni meg értelemszerűen nem akar, ha nem muszáj, meg nem is fenntartható az általa áhított színvonal. Így keres egy olyan partnert, aki szintén azt az elvet vallja, hogy a feleség dolga otthon teremteni, és biztosít ahhoz anyagilag mindent, hogy egy lelkes, kipihent, boldog felesége legyen.
Válás esetére külföldön olyan törvény áll fenn, hogy ha közös megegyezés alapján a feleség nem dolgozott, jár neki az asszonytartás az eddigi színvonalon. Ha meg a férjet éri valami, a vagyon a feleségé.
Miért is kéne mindenkinek dolgozni?
Sajnos én is beismerem, nem vagyok egy lángész, sosem lesz belőlem orvos vagy fizikus, ennek ellenére megpróbálkoztam a továbbtanulással, mert az érettségim jó lett. Mellette természetesen dolgozom egy boltban kasszásként.
Nem vagyok egy irigy, megekeseredett ember, de látva azt a gyermeki csodálkozást a fentiekhez hasonlóan élő ismerősömön hallva, milyen körülmények között (sokszor 6-7 órán át nem tudom használni a mosdót, nem ihatok, és másnap leszakad a vállam), azért elgondolkodtatott.
Egyedül egy dologban nem tudtam vele egyetérteni, hogy ha tudom, hogy nincs hozzá eszem, minek tanulok.
Mondjuk azért, mert nem akartam feladni úgy, hogy meg sem próbálom, de ez most pont mindegy.
Szóval, miért lenézendő, ha valaki már fiatalon (18-20) eldönti, hogy a munka világa nem neki való, és mást szeretne?
Nem hiszem el, hogy ennyien aggódnak azon, hogy mi lesz szegény random, idegen lánnyal, ha nem lesz a férje.
Sajnos sokan dolgozóként is megnézhetjük magunkat, ha kiesik akár az egyik kereset is, szóval ez nem csak őt fenyegeti.
"Plusz még annyit, hogy veritek a melletek a ti kétfilléres kis jövedelemadótokra (havi bruttó 180 ezres fizetésnél kemény 27 ezret fizettek, bravó!!), én ennek sokszorosát kifizetem áfá-ban (mert én eltartottként nem 150-et költök egy hónapban, mint az átlag magyar munkás, hanem jobbmódúként 5-600 ezret is), lényegében a végére kiszámolhatnám, hogy én, az eltartott csürhe sokkal több adót befizetek, "
Mi az hogy TE??? Max az eltartód fizet, és költ többet. És te még erre büszkén vered is a nyálad? Te vagy a proli.
Amúgy többre tartok egy minimálbérest is nálad. Ő legalább a saját kis megkeresett pénzét költi és abból becsületesen fizeti a kis adóját. Könnyű más farkával verni a csalánt és akkor még lenézni a másikat hogy "te csak ennyit keresel": Mi az a csak?? Pont kerek "annyival" több mint a te nulla forintos jövedelmed cicuka.
Jobb helyeken arra büszke az ember amit magának elért az életben legyen ez 100ezer vagy 1 millió forint, a fajtád meg arra a büszke amit az eltartója megkeresett. Mire fel?? Ha lenne egy minimális eszed akkor magadtól is rájönnél és nem itt proliznál meg provokálnál.
Irigységedre visszatlrve. Tudod kire vagyok irigy jó értelemben? Aki a saját tudásával, eszével, kitartásával olyan szintre jutott amiről te és a hozzád hasonlók álmodni sem mernek. Okos, értelmes, intelligens szakmailag megbecsült emberek és igen sok közülük NŐ!! Inkább lépnék az ő nyomdokaiba és remélem egy nap fogok is, mint a tiédbe.
Pár hónapig voltam csak álláskereső eddigi életemben de az is kész depresszió volt. Igaz engem nem tesz boldoggá a láblógatás. Bármint csak hasznos legyek...de nem várom el hogy ezt felfogd.
Ma hosszú idő óta volt egy laza napom. Elvittem a kislányomat oviba, aztán főztem, 1-2 óra házimunka. A macskával az ölemben könyvet olvastam, megebédeltem, majd aludtam 2 órát. Amikor a férjem hazaért a gyerekkel, egy kipihent, boldog anyuka várta őket a viszonylag tiszta lakásban. Uzsonnáztunk, majd diafilmet néztünk. A kép akkor lenne tökéletes, ha estére nem kéne a férjem adóbevallásával bíbelődnöm, de mindegy, idáig tartott a tökély.
Én el tudnám képzelni így az egész életemet. Az, hogy sosem fog így alakulni, nem azért van, mert annyira imádok minden nap napi 8 óra munka után még 3-4 órát házimunkázni, nem azért váltottam le a gyed előtti nyugis munkakörömet egy sokkal stresszesebb munkakörre, mert annyira imádom, és lételemem az, hogy minden munkahét után álomkóros vagyok és nem tudok a gyerekre koncentrálni a munkahelyi gondok miatt, hanem azért, mert csak így tudok garantáltan gondoskodni a gyerekemről és az állataimról.
Nem találtam meg azt a férfit, akire úgy rábízhatnám magam, ahogy szeretném. De nem nézem le azt, aki megtalálta vagy azt hiszi, hogy megtalálta. Ha nem lenne gyerek, akkor is adna elég munkát a háztartás.
"Válás esetére külföldön olyan törvény áll fenn, hogy ha közös megegyezés alapján a feleség nem dolgozott, jár neki az asszonytartás az eddigi színvonalon. Ha meg a férjet éri valami, a vagyon a feleségé." - Kérdező, ez igen kevés országban van így, Európában csak Olaszországban, meg a full beteg agyú USA-ban.
"Miért nézik le sokan az eltartott nőket?" - szerintem az eltartott férfiakat sokkal többen lenézik... és egyébként Kérdező, szerinted miért járna annak bármiféle előny az életben, mert vaginával a lába között születik, és nem pénisszel? Miért lenne a nőknek több joga a máson parazitulásra, mint a férfiaknak?
Szóval cseppet sem véletlen, hogy az értelmesebb helyeken nem tudott elterjedni ez az "asszonytartás" nevű szexuálisan diszkriminatív mocsok...
Van helyette házastársi/élettársi tartás, az arra valóban önhibáján kívül rászorulónak, nemtől függetlenül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!