Miért nézik le sokan az eltartott nőket?
Most arról az esetről beszélek, amikor nincs (és a feleség nem is szeretne) gyerek.
Mi abban az elítelendő, amikor valaki tudja magáról, hogy nem képes arra, hogy olyan pályán szerezzen diplomát/szakmát, amivel meg is él, és szereti is. Nem lehet mindenki mérnök, orvos, tolmács, akármi. Boltban/gyárban/raktárban robotolni meg értelemszerűen nem akar, ha nem muszáj, meg nem is fenntartható az általa áhított színvonal. Így keres egy olyan partnert, aki szintén azt az elvet vallja, hogy a feleség dolga otthon teremteni, és biztosít ahhoz anyagilag mindent, hogy egy lelkes, kipihent, boldog felesége legyen.
Válás esetére külföldön olyan törvény áll fenn, hogy ha közös megegyezés alapján a feleség nem dolgozott, jár neki az asszonytartás az eddigi színvonalon. Ha meg a férjet éri valami, a vagyon a feleségé.
Miért is kéne mindenkinek dolgozni?
Sajnos én is beismerem, nem vagyok egy lángész, sosem lesz belőlem orvos vagy fizikus, ennek ellenére megpróbálkoztam a továbbtanulással, mert az érettségim jó lett. Mellette természetesen dolgozom egy boltban kasszásként.
Nem vagyok egy irigy, megekeseredett ember, de látva azt a gyermeki csodálkozást a fentiekhez hasonlóan élő ismerősömön hallva, milyen körülmények között (sokszor 6-7 órán át nem tudom használni a mosdót, nem ihatok, és másnap leszakad a vállam), azért elgondolkodtatott.
Egyedül egy dologban nem tudtam vele egyetérteni, hogy ha tudom, hogy nincs hozzá eszem, minek tanulok.
Mondjuk azért, mert nem akartam feladni úgy, hogy meg sem próbálom, de ez most pont mindegy.
Szóval, miért lenézendő, ha valaki már fiatalon (18-20) eldönti, hogy a munka világa nem neki való, és mást szeretne?
Nem hiszem el, hogy ennyien aggódnak azon, hogy mi lesz szegény random, idegen lánnyal, ha nem lesz a férje.
Sajnos sokan dolgozóként is megnézhetjük magunkat, ha kiesik akár az egyik kereset is, szóval ez nem csak őt fenyegeti.
válasza:
válasza:Én is Ilyen vagyok, meg is találtam a partnerem, de azért néha kicsit rosszul érzem magam hogy " hasztalannak érzem magam"
Házas vagyok és tiszta, ragyog a lakás, főzök mosok stb de mégis ott motoszkál bennem hogy mi lenne ha nem csak ennyiből állna az Életem.
válasza:Ez mostanában divat, de ha te emellett döntesz, akkor ne foglalkozz mások véleményével.
Viszont amit tényleg probléma, hogy egyrészt váláskor - meg asszonytartás megítélés esetén is - jóval kevesebb jövedelmed lenne, mert ez csak egy minimális megélhetést kell, hogy biztosítson, de ami sokkal nagyobb gond, hogy ha a másik fél meghal, akkor a megélhetésed is eltünik, (Örökölni nem feltétlen fogsz, de ha igen, akkor is azt rövid idö alatt feléled.) és mivel nem dolgoztál, nyugdíjad sem lesz - és ez oylan életkorban, amikor már semmi esélyed sincs lehelyezkedni vagy bárhonnan biztosítani a megélhetésedet.
Én nem így élek/készülök élni.
Nyáron részmunkaidőre váltottam, amit majd az egyetem mellett is tudok csinálni (csinálok is), így többet voltam otthon, mint egy 8 órás dolgozó. Sajnos az első hónap után elmúlt a varázs, hogy "de jó végre nem 10 órát szobrozni valamelyik boltban és elhadarni ugyanazt minden random vevőnek, ha meg akarom tartani az állásom", annyi pénzünk meg nem volt, hogy akkor nekiálljak utazni, költekezni meg drága hobbizni. A végén már visszasírtam az állásom.
Holott nem is voltam valódi eltartott, csak nem heti 5, hanem heti 2 napot dolgoztam.
De akinek sok pénze van, ott nyilván más.
válasza:Nem az eltartással van a gond, hanem amikor már úgy rendelkezij a kedves asszony, mintha mindent ő rakott volna le az asztalra.
En azt tartanám a minimumnak, hogy aki eltartott, az legalább szerenyen viseljedne.
válasza:Senki se nézi le csak azért mert otthon van, hanem azt, amikor a férje pénzét úgy kezeli, mintha ő kereste volna. Amikor ezek a megfáradt kitartottak elkezdenek panaszkodni a házimunka miatt, az a csúcs. Köszönő viszonyban sincs az otthoni takarítósdi és gyereknevelés az igazi munkahelyek kihívásaival, mégis úgy kezelik néhányan, mintha egy szinten lennének.
Ha ehhez még hozzávesszük azokat, akik az otthonülésben elhíznak, eligénytelenednek, a házimunkát nem végzik rendesen, de mégis elvárják a folyamatos eltartást, akkor érthető az ellenérzés.
Ezek a férfiak persze megérdemlik, ahogy azt is, hogy válás után elviszik a fele vagyont a semmiért.
válasza:Mert attól függetlenül sok esetben úgy rendelkeznek az anyagiakkal mintha csak ők keresték volna meg.
És még nagyon csodálkoznak, háborognak is ha esetleg a későbbiekben "lecserélik" őket.
válasza:Én lenézem, mert szánalmasak, ugyanúgy ahogy egy lúzer pasi.
Nem vagyok ügyvéd, sem orvos, mégsem eladóként dolgozom. Van pénzem, önálló vagyok és nem vagyok rászorulva egyetlen hímre sem.
35N
válasza:Az asszonytartás nálunk nem így működik, akkor ítélik meg, ha a feleség önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Azért nem, mert úgy döntött, hogy nincs kedve dolgozni.:-) Egyébként külföldön sem jellemző, hogy válás után a volt férj köteles fenntartani az exasszonyka megszokott életszínvonalát. Kiemelkedő életszínvonal amúgy sem jár senkinek alanyi jogon.
Azt meg hagyjuk már, hogy a dolgozó nők is megszívják a válást, a zéró bevételtől még a minimálbér is sokkal jobb opció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!