Mit lehet tenni, ha a párom folyton aláz a gyerekem előtt?

Te magad fogalmaztál úgy, hogy "a párom folyton aláz a gyerekem előtt", "kioktat" és a "maradék kedvemet is elveszi", "ráadásul azt se veszi figyelembe hogy állapotos vagyok", "nem érzem magam nőnek" stb.

Ezt tényleg "piti problémának" érezed?

Én is felkaptam arra a fejemet, hogy gyereketek köztetek alszik, közben meg már olyan korú, hogy "bármikor fordulhat hozzátok", illetve időnként már cinikusan beszélsz neki az apjáról.

Tényleg nem akarom sem az érzéseidet megbántani, sem felületesen ítélkezni, de nem tartod esetleg elképzelhetőnek, hogy a férjedben többek között azért van némi feszültség és frusztráció, mert nem tudtok annyi időt kettesben tölteni a gyerek nélkül, és több intimitásra vágyna?

Nyilván a ti döntésetek, hogy hogyan alszotok, függetlenül, hogy pszichológusok, gyermeknevelési tanácsadók és párkapcsolati terapeuták mit tartanak helyesnek, de azt szerintem érdemes lenne átgondolnod, hogy ez hogy hat a kapcsolatotokra, és a férjed is igazán jó megoldásnak tarja-e.

Ha - mint írtad - nem volt mindig sem ilyen tisztaságmániás, sem ennyire kritikus veled, csak kb. a gyerek születése óta, nem lehet, hogy a - szerinte legalábbis nem tökéletesen végzett házimunka nem valós oka annak, hogy így viselkedik veled, hanem egy ürügy, valami, amibe bele tud kötni, amivel leereszti a gőzt, vagy akár tudat alatt visszavág azért, amiért esetleg háttérbe szorítva érzi magát, mióta nem csak férj-feleség vagyok, hanem szülők is?

Tényleg csak találgatok, de ha én lennék ilyen helyzetben, bennem felmerülnének ezek a dolgok, és próbálnék vele őszintén beszélgetni erről, mert ha megérteném a valós okát, akkor könnyebb lenne változtatni és a nagyobb harmónia irányába terelgetni a kapcsolatunkat, főleg így, hogy nemsokára érkezik a kistestvér, ami minden öröme mellett azért többnyire próbára is tesz még egy eleve nagyon jól működő kapcsolatot is.

Nem olvastam végig a válaszokat, szóval lehet, hogy ismétlek.

A megalázás, meg a gyerek előtti leosztás nem piti probléma, ezt igenis komolyan kell venni, és megoldást kell keresni.

Én úgy gondolom, hogy ez valaminek a tünete, (gyerek után jött ki, előtte nem volt), tehát az okot kellene megtalálni és megszüntetni.

Nem hiszem, hogy egy férfinek a tűzhelytakarítás lenne a legnagyobb problémája, ez csak valaminek a kivetülése lehet.

Egyrészt terhes vagy, és nagyon ingerlékeny, ezért kritikának veszel sok olyan dolgot, amit leírtak, pedig nem biztos hogy az, vagy annak szánták.

PL: Vannak pasik, akik a gyerek születése után azt érzik, hogy nem kapnak annyi figyelmet, mint előtte, (konkrétan féltékenyek a saját gyerekükre) ez az örökös kritika igazából valami figyelemfelhívás-féle lehet.

Írták többen az együtt alvást a gyerekkel. Vannak pasik, akiket ez nagyon frusztrál. A férjemet például egy hülye kollégája beparáztatta, hogy az ismerősének az ismerőse gyereke még 18 évesen is átjárt a szülőkhöz, mert úgy megszokta az együtt alvást. Volt is az elején bonyodalom, amikor a kisfiunk átjött hozzánk. Szerencsére belátta, hogy bizonyos korban ez normális, egyébként külön alszik.

Ha terhes vagy, lehet, hogy nem kívánod őt mostanában annyira (ez is természetes), de talán őt frusztrálja...stb

Esetleg megijedt a felelősségtől, hogy neki most már eggyel (kettővel) több embert kell eltartania, és próbálja bizonygatni, hogy az ő élete/munkája sokkal nehezebb, mint neked otthon levakarni a koszt a gáztűzhelyről...stb. (lefordítva versenyez veled).

...stb.

Ezeket a gondolatokat ne kritikának vedd, természetes, hogy eggyel többen lettetek, többfelé kell osztanod az energiáidat neked is, és neki is.

A lényeg, hogy beszélgess el vele minden más által javasolt problémás területről, mert amit te nem gondolsz annak, azt lehet, hogy ő annak lát.

Próbáld megérteni, hogy miért csinálja ezt, ő is próbálja megfogalmazni, hogy mi frusztrálja, és aztán próbáljátok együtt oldani ezeket a frusztrációkat.