Anyu azt mondta, csak abból a körből szabad párt választani ahonnan jöttünk. Igaz lehet?
Én egy jó módú, értelmiségi családból származó fiatal lány vagyok. Boldog gyermekkorom volt, mindent megkaptam, mindenki szeretett a családban, vallásos neveltetést kaptam.
Van egy srác, aki szimpi, ő nagyon teper rám. Nem tudom, hogy ő-e az igazi. A srác árva, apja valami ismeretlen piás, anyukája korán beadta a javítóba, évekig volt a fiatalkorúak intézetében, börtönben rablás miatt. Most új életet kezdett és a saját lábán áll. Anyu azt mondta, csak abból a körből szabad párt választani ahonnan jöttünk. Igaz lehet? milyen életigazság állhat-e mögött?
Anyu egy baromságot mondott ezzel, de lehet azért mert védeni akar.
Viszont épp az olyan embereknél van esély egy normális életre, akiknél volt valamelyik szülőnél félresiklás, természetesen csak abban az esetben, ha mindezek ellenére talpra áll, és önálló normális életet él, ugyanis tudja milyen volt lent, tudja mivel jár az alkoholizálás, mennyire dönti nyomorba az embert, hülyíti el, és pont ezért intő példaként fogja kezelni, hogy élete során ne kövesse el ezeket a hibákat. Önhibáján kívül került egy adott helyzetbe, amiért felelőtlenség lenne megbélyegezni édesanyád részéről.
#84 Pontosítanék, mert ez nem teljesen így igaz.
Úgy fogalmaznám meg inkább, hogy minél hasonlóbb értékrend alakul ki két emberben, annál valószínűbb, hogy tartós kapcsolat lesz.
Vannak olyan emberek, akiket hiába nevelnek pozitív irányba, hogy normális értékrend alakuljon ki benne, lehet link lesz, mert pont nem kell nagyon semmiért megküzdenie az életben, viszont aki egy rossz körülményű családból szakad ki, saját magának kell megszereznie mindent, sok esetben nagyobb eséllyel alakul ki benne normális értékrend, mert tudja értékelni amije van.
Igen sajnos a környezetünk elég végzetesen formálja a személyiségünket, de nekünk is van azért beleszólásunk.Engem ordítással neveltek, de konkrétan emlékszem arra a pillanatra gyerekkoromból amikor rájöttem, hogy én is ordítok, ha valami nem tetszik, és ráébredtem, hogy ez nem jó, nem szép. Akkor szilárdan elhatároztam, hogy én egy kedves ember leszek, így magamat neveltem jó irányba. Ugyanakkor vannak bennem olyan tudattalan programok, amiket nem bírok vagy csak több évtizedes tudatos munkával kigyomlálni magamból.
Én nem tudom megvetni pl. azt, aki függő, mert tudom, hogy van a gyerekkori bántalmazásnak az a foka, amiből már nem lehet kijönni. Van, ami már vasakarattal sem gyógyítható. Sőt jobban mondva, van, hogy lehetetlen vasakaratot formálni, mert annyira torzul gyerekkorban a személyiség. Ilyenkor már csak túlélni lehet, esetleg menteni ami menthető, de ez már nagyon nehéz. Ezzel együtt az embernek van felelőssége a saját sorsáért, viszont nem mindenkinek ugyanazok a korlátai. Ezért nem lehet XY-t abszolút pozitív példaként felhozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!