Mit gondoltok a "Childfree"-ről/tudatos gyermektelenségről? (folytatás lent)

Nem olvastam el minden választ, de amit láttam pont elég volt.

Nem tudom mit is várhatunk a következő generációktól és a gyerekeinktől, ha ilyen anyák nevelik őket, akik hangoztatják, hogy pl "gyűlőlöm a hordozós anyukákat". Hát gratulálok. Tényleg, ezért már kiérdemli egy embertársunk a gyűlöletet. Nem baj, hogy nem ismered, nem baj, hogy semmit nem tudsz róla, de te gyűlöld csak tiszta szívből mert nem babakocsiban hordja a gyereket. Valóban megéri. Na és akkor ilyen intelligens emberektől várjuk, hogy intelligens gyereket neveljenek. Szánalmas.

Manapság már a szavaknak sincs értékük. Sok más dolog mellett. Ha csupán ennyi kell a gyűlölethez, akkor mit mondasz egy rablóra vagy egy gyilkosra, aki teszem azt a te gyereket rántja majd be egy bokorba.

Nézzen magába itt néhány ember és gondolkodjon el, hogy vajon mire neveli a saját gyermekét ilyen mentalitással? Gyűlöljünk másokat, csak mert nem ugyanúgy gondolkoznak mint mi? Valóban ez lenne a helyes? Én azt mondom, amíg egy ember nem árt másnak, addig legyen békén hagyva és ne illessük vak gyűlölettel igazságtalanul.

Azt gondolom, hogy ha valaki tudja, mit akar kezdeni az életével, tehát tudja, hogy ő gyermeket szeretne, vagy ő nagyon nem szeretne gyermeket, akkor tegyen aszerint. Talán azt mindenki érzi magában, hogy egyáltalán vágyik-e rá. Ha már itt nem a válasz, akkor nincs min rágódni, nem kell gyerek és kész. Ezzel kinek árt? Miért kéne őket bántani? Miért ne alakíthatnának csoportot, mint akár a gyerekes anyukák/apukák/szülők, vagy bármilyen más életfelfogást képviselő emberek?

Első gyerek vagyok a családomban, nagyon-nagyon vártak engem, szeretetben neveltek, de valahogy számomra mégis természetesebb, hogy gyermektelen maradjak. Aztán lehet, meggondolom magam, mert nálam ez nem életfelfogás, még fiatal vagyok ehhez. De ettől függetlenül nem ítélem el sem azokat, akiknek minden vágyuk egy baba, sem azokat, akik határozottan tudják, hogy gyermektelenek maradnak, de a hozzám hasonlóan semleges véleményt képviselőket sem.

Én a gyűlöletet gyűlölöm. Utálom, ha ok nélkül bántják egymást az emberek. És valahogy mindenkiért fáj a szívem. De főként azokért, akiket nem szeretnek.

A legértelmesebb emberek közé tartoznak.

Aki gyereket vállal, az csak pokollá teszi annak gyerekkorát. Nekem is pokollá tették és én is azzá tenném a gyerekemét. Ezért nem is vállalok, hogy ne kelljen szenvednie.

Nekem borzasztó gyerekkorom volt, de nem azt okolom elsősorban, hogy nem vágyom saját gyerekre. Mindig jól kijöttem velük, a legkisebbekkel is, sose viselkedtem velük felnőttként, hanem egyenrangúként kezeltem őket, és szerettek :) Anyám óvónő, sokat voltam velük.

Mégis, kiskoromtól kezdve mondogattam, hogy nem lesz soha gyerekem... Nem tudom miért :( Persze mindig tudtak valamit mondani... 12 évesen azt hogy na majd ha 18 leszek már akarni fogom... 18 évesen, hogy várjak csak 24 éves koromig és majd meglátom... 24 évesen hogy pár év és gyötrőn fogok vágyakozni :D

Most töltöm be a napokban a 28-at és még mindig várok arra a bizonyos érzésre :D

Habár. 2,5 éve vagyunk együtt a barátommal, és annak ellenére hogy fiatalabb nálam, már most jobban szeretne gyereket mint én. És nem is tudom... valahogy hajlani kezdtem rá, hogy vele esetleg mégis lesz valamikor gyerekünk, mert talán az ő szemét örökölné és az nagyon szép lenne :) Hülye indoklás, de majd meglátjuk hogy alakul a jövő :D

hát ez az amit írtam ....

empátia elfogadás és társaik ...

Szerintem az élet túl rövid ahhoz,hogy gyerekneveléssel töltse az ember.

Én nagy családban nőttem fel(3an vagyunk testvérek).

Nekem elég volt a gyerekkorban megélni ezt,főleg,hogy én vagyok a legnagyobb.

Innentől függetlenségre vágyom.Azt akarom,hogy a további életem ne a másokhoz való alkalmazkodásból álljon.Úgy akarok élni,ahogy szeretnék.Mindig szabadon.

Engem totál hidegen hagy az a tudat,hogy a génjeim nem öröklődnek.És?Kit izgat?Biztos van még hozzám hasonló ember,aki majd továbbörökíti azokat a tulajdonságokat,amik rám jellemzőek.De ha nincs ilyen az sem érdekel.

Én inkább úgy fogom fel,hogy ez a gondolkodásmód egy ajándék.Sokkal szabadabb életet élhetet,mint azok akik az egész életüket egy kötöttségben élik le és nekik ez megéri:D

Én nem egy biológiai program vagyok,hanem egy gondolkodó lény.