Mit gondoltok a "Childfree"-ről/tudatos gyermektelenségről? (folytatás lent)

Szerintem aki tudatosan nem vállal gyermeket, akár úgy is, hogy abortál, az önző. És nem csak azért, mert nem áldoz anyagiakat, időt és energiát, meg szabadságot a magáéból, hanem azért is, mert megszakítja azt a láncolatot, ami minden élőlény legalapvetőbb feladata, hogy tovább adja az életet.

A biológiai tényeken túl pedig önző azért is, mert minden értéket, ami kulturális, vagy szellemi természetű, kivesz magának a közös kalapból, már ha kiveszi egyáltalán, és aztán nem törődik vele, hogy ezek az értékek a következő nemzedékek által fennmaradnak-e az utókornak, vagy sem.

Ezek az emberek nem olvasnak népmesét senkinek, nem mondják Weöres Sándor gyermekverseit együtt senkivel, ők nem adják senki kezébe a magyar-és világirodalom remekműveit, ős nem dúdolnak altatót senki fülébe, nem imádkoznak a gyermekeik boldogulásáért, nem tapasztalják meg, milyen csoda, amikor egy gyermek ráeszmél Bartók és Kodály dallamaira, vagy éppen egy szép képre, ők általában nem törődnek azzal, hogy amit mástól, a saját szüleiktől az életükben elnyertek, azt az élet legalapvetőbb törvénye által másokra is rábízzák.

Ezek felé az emberek felé senki nem teszi meg első tétova lépteit, ők senki első és mindennél drágább mosolyát nem kapják meg, ők elmulasztják az első kimondott szó élményét, ők maguk mondanak le az óvodai, iskolai ballagásokról, az éjszakai lázas betegségek szülői gyógyírjának sikeréről, a gyermeksírás csillapítási készségéről, az első ötösről, a sikeres érettségiről, a születésnapokról és karácsonyokról, a diplomaszerzés büszkeségéről, a fiatal felnőtt gyermek házasságáról, és többek között az unokák mindent fölülíró szeretetéről.

Én ezeket az embereket veszteseknek tartom. Olyan veszteseknek, akik a saját önszeretetük öntudatlan áldozatai. És sajnálkozva látom, hogy ennek a fajta küldetéstelenségnek ma valóban egyre nagyobb "kultusza" van.

ma 16:54

ha csak a szüléstől fél valaki de amúgy szeretne gyereket neki nem lenne megoldás az örökbe fogadás?

Na a 16.59-es kommentelő és a hozzá hasonló nőktől mászok a falra. Miért kell önzőnek és vesztesnek titulálni bárkit, akinek más az értékrendje, a prioritása? Én sem szeretnék gyereket, de elfogadom, ha valaki szülő akar lenni. Most ha egyszer baromira nem érzek rá vágyat, hogy gyereket szüljek, hogy neveljek, hogy együtt szavaljam a Weöres-verset, akkor is szülnöm kellene, hogy aztán megbánjam?

Másrészről honnan tudod, hogy a te gyereked akar majd gyereket? Lehet, hogy ő is a "childfree" életre szavaz. Akkor mit teszel? Vesztesnek titulálod? Komolyan mondom ennyi empátiával és ilyen minimális elfogadóképességgel mit fogsz tenni, ha a te gyereked nem a te elképzeléseid szerint alakul/fejlődik?

Az 59-es az egy atomtroll :D Az abortusz az ultimate vesszőparipája, most sem tudta megállni, hogy az első mondatába belecsempéssze. :D Ez a nő egy nagy vicc, nem kell tőle sokat várni. :D

Egyébként én magam is a "childfree" kategóriába tartozom, az itt leírtak alapján. Soha az életemben nem akartam gyereket, egész kiskorom óta. Gyönyörű gyerekkorom volt amúgy, szuper szülők, jómód, szóval nem érzem magam ilyen szempontból zakkantnak. Szóval a mindenki, aki nem akar gyereket, az sérült elvvel vitatkoznék. Sokkal sérültebbnek értékelek egy ilyen 59-est, aki habzó szájjal térít meg mindenkit minden topicban ahelyett, hogy a maga dolgával törődne.

Én megmondom őszintén, hogy azt veszem, észre, hogy akik nem akarnak gyereket, azok sokkal elfogadóbbak, mint az, akik igen. Általában a gyerektelenek vannak az anyák által úgymond megbillogozva. Személy szerint engem sem érdekel egyáltalán az, hogy kinek van gyerek, meg kinek sincs. Hát ha neki a gyerekezés esik jól, akkor felőlem annyit gyerekezik, amennyit csak akar. Én viszont nem azért tanultam végig keményen a fél életemet, nem azért dolgoztam az egyetem alatt is a szakmámban éjt nappallá téve, és most sem azért teperek mint egy állat, hogy ezt a rengeteg erőfeszítést sutba dobjam és gyerekezzek. Számomra az nem vonzó. Amit az anyukák zömmel nem tudnak elfogadni az az, hogy az ő értékrendjük nem univerzálisan alkalmazható mindenkire. Nem értik meg, hogy én nem akarok verseket olvasni senkinek, nem akarok éjszaka lázat csillapítani, de még csak tétova lépéseket nézni sem. Én dolgozni szeretek, munka után kikapcsolódás gyanánt főzni (persze csak ha kedvem tartja), hódolni a kedvenc sportomnak, hétvégente pedig pihenni, kirándulni, élni. Véleményem szerintem ezt mindenkinek tiszteletben kéne tartania, hiszen én is tiszteletben tartom, hogy valakinek a gyereknevelés az élete értelme. Ez tök jó dolog, csak nem nekem. Ezt be kéne látni, de az 59es az ékes bizonyíték arra, hogy ez nem így van sajnos...Az egyik oldal jellemzően téríti és elítéli a másikat, nagyon is helytelenül...

(Így végszóként még annyit, hogy egyik válaszoló írta, hogy ismer egy nőt, aki egész nap fb-n lóg és nem neveli a gyerekeit.Erről jut eszembe, hogy én is imádom azokat a mintaanyákat, akik mindenkinél jobban tudnak mindent, de a kommentjeiket 3 percenként küldik, a gyerek meg le van tojva. :D De ők a tökéletes nők :D

Jellemző a korlátolt világlátásodra. Egyik gyerekkel sem voltam 3 évig csak itthon, a diplomámat az első baba mellett adtam le és védtem meg, majd másfél éves volt, mikor munkába álltam. A második és a harmadik bölcsibe ment, én pedig dolgozni.

Ennyit az ostoba skatulyátokról, amibe a világért bele nem férne, hogy mióta világ a világ, az anyaság prímán összeegyeztethető minden más tevékenységgel. Képzeljétek, ez még a ti édesanyátoknak is sikerült! A gyermek értelmi-érzelmi nevelése viszont sajnos nekik nem...