Szeretnék segíteni a húgomnak, de a férjem ebben nem támogat. Ti mit tennétek?

Bocs, nem olvastam végig minden kommentet, feldühített a vita és az értetlenség...

Nálunk nekem nincs tesóm, férjemnek van egy huga. Ha ilyen történne SZÓ NÉLKÜL beleegyeznék. Ilyen helyzetet, mint amiben a hugod van, hát ne éljen át senki. És itt lehet pálcát törni bárki feje felett, hogy menjen haza, ezt csináljon, vagy azt csináljon. Már bocs, de jó, hogy nem bolondul bele...elég ezt neki valahogy feldolgozni.

Mindenképp beszélj a férjeddel (főleg ha van tesója), hogy ő fordított helyzetben mit tenne. Lehet nem lenne könnyű időszak (igen, éjszaka gyereksírás előfordul, meg lehet, hogy nem tudna annyit és úgy szexelni, ahogy akar), de azért fél év nem a világ vége. Ha ennyit nem bírna ki a kapcsolatotok, akkor ott más problémák is lehetnek. A születendő babának is jobb lenne, ha egy kiegyensúlyoztt(abb) anyukája lenne, mint egy depressziós. Plusz a Ti gyereketek társasága is jót tenne mind a babának, mind a hugodnak.

Én is kíváncsian várom, hogyan sikerül döntenetek. Kívánom a legjobbakat, és kitartást a tesódnak.

Vegyetek ki egy minigarzont albérletbe, és egy kicsit segítsetek be a rezsibe is. Így mindenki jobban jár bár lehet, hogy ez a ti településeteken nem megoldható. (nem olvastam végig a kommenteket)Mielőtt ide írtam, megpróbáltam beleélni magam a férjed és a te szerepedbe is. Én magamból indulok ki: 1:Férjem nővére nem szeret engem, tehát én sem rajongnék az ötlettől, hogy hozzánk költözzön BIZONYTALAN időre. Ebből ugyebár évek is lehetnek, és valljuk be, kisgyermekes anyát még jogilag is nehéz kitenni valahonnan, ha elharapódzik a viszony. Ennek ellenére ha látom, hogy minden kötél szakad, azt hiszem, nem hoznám a férjemet olyan helyzetbe, hogy választania kelljen...

2: Azt tudd, hogy elkerülhetetlenül babysitterek lesztek...

3: őszintén mindkettőtöket megértelek, és rettenetesen sajnállak téged, mert tudom, milyen nagy harcot vívsz magadban. De tényleg átérzem a férjed kétségbeesését is...Ez nagyon komoly dolog

Hát Kérdező, ez egy tényleg baromi nehéz helyzet, már reggel is olvastam a kérdést, amikor még csak pár válasz volt, de igazándiból nem tudtam volna rá jó megoldást. Örülök, hogy pörgött a téma, és a kollektív bölcsesség - a nem egymást dorongolók meg a férjedet ekézők - összedobtak pár lehetséges kompromisszumos megoldási lehetőséget.

A férjed meg nem különösebben önző, csak hát nem nő... a nyakamat teszem rá, hogy ha csak a testvéredről lenne szó, a világon semmi komoly kifogást nem emelt volna.

Ennyi megkeseredett,primitív embert...Őszintén megmondom tudtam,hogy gondok vannak a társadalomban,de hogy itt tartunk azt nem hittem.

A húgodról van szó.Meghalt a férje.Ez borzasztó nehéz lehet neki,bele se merek gondolni.Segíts neki,ott ahol tudsz,Kérdező.

Kérdező (#104), szerintem aki ezt kérdezi, az hosszabb időtávban gondolkodik, pesszimista (vagy csak realista a mai ingatlan-piac kapcsán) a lakás-dolog megoldási sebességét illetően...

És bizony igen, pár hónap múlva (remélhetőleg!) már ki akar mozdulni, még ha nem is direktben ismerkedni persze, de barátokkal, volt kollegákkal, akárkikkel - és ez így van jól, nagyon rossz lenne, ha bezárkózna.

Szerintem néhányan félreértik a szituációt.

Az én értelmezésem szerint az első néhány hónapról és konkrétan a fűtésszezonról van szó. Nem pedig arról, hogy addig fog ott lakni a kérdezőéknél, amíg el nem kel a ház.

Gondolom, attól, hogy árulja, még visszaköltözne a jó idő beálltával, és amint hozzájut a pénzéhez.

Kétlem, hogy évekig a kérdezőék nyakán lógna, ha van saját otthona...

Kedves előző, a fűtési szezon az durván egy fél év, szóval itt akkor akkora nagy különbség nincs az értelmezések között... és hát ebben a Kérdező által mondott dolog sem segítség, mert azt írta az egyik reagálásában, hogy "amíg a hagyatéki ügyek le nem zárulnak, és a testvére hozzá nem fér az örökséghez, valamint a biztosító nem fizet" vagy valami ilyesmit. Na most, ismerve a magyar hivatalok és biztosítók hihetetlen, már-már atomvillanás-szerű ügyintézési sebességét:(((, ez gyakorlatilag bármi lehet, jó esetben az a mostanság megszülető gyerek még nem lesz egyetemista, mire összekapják magukat. (ismerős 4. hónapja vív a biztosítójával egy tetves 150 eFt-s villámkáron).

Ugye, ha jól vettem ki, itt egy baleseti halálról van szó, és ilyenkor a biztosítók lazán ki szokták találni, hogy addig nem is foglalkoznak az üggyel, amíg a felelősséggel kapcsolatos bírósági eljárás le nem zárul, meg ilyenek...

Szóval én úgy érzem, hogy meglehetősen bizonytalan, hogy milyen időintervallumról van szó tulajdonképpen, de tartok tőle, hogy sanszos a minimum fél év.

És hát férfiként (és olyanként, akinek anno szintén halt meg az előző párja) átérezve mindkét fél dolgait, azt gondolom, hogy a nehány hét lenne az, ahol nem is kérdés, hogy evidens a segítség ilyen formája, a nehány hónap az, ami problémákat vethet fel és próbára teheti a kérdező házasságát, és a fél év+ az, amire sanszosan rá fog enni a kérdező házassága. Szóval a kérdés alapvető része tényleg az időtartam, azt hiszem.