Normális, hogy a család összes férfitagja a lábai előtt hever?

Nahát, én is!

45F

"A nőiességnek éppen az az egyik része, hogy nem erővel érünk el valamit, hanem a háttérben tudjuk huzogatni a fonalakat. Természetesen ezt sem szabad túlzásba vinni és mások kihasználására fordítani."

Ez lenne egy családi alap? A mesterkélt hátulról jövő irányítgatás. És nem az egyenes beszéd? Nem akarom ezt elhinni, hogy van aki így gondolja, hogy egy család így működhet jól. Ebből a fajtából van már nekem is elegem. A hátulról jövő fonal huzogatókból. Meg az ostobákból, akiket így tudnak rángatni.

"Na, most jöttem haza ingyen egy taxival.

Csak rákacsintottam a sofőrre. :D"

10 évig taxiztam!

Szinte minden nap volt olyan nő, aki felajánlkozott úgy, hogy a viteldíjat is kifizette.

Vagyis a viteldíjon felül, ha nagyon jól nézel ki,

elfogadok borravalónak egy lecuppantást.

...mondom, a viteldíjon felül!

...és ha jól nézel ki!

Ma már a legrövidebb fuvar is kemény ezresekben mérhető.

Hol ér annyit a te kis leszo.ásod??

Ha meg kacsintgatsz, elvihetlek a szemészetre!

"Ma már a legrövidebb fuvar is kemény ezresekben mérhető. Hol ér annyit a te kis leszo.ásod??"

Én nem akarok úgy viselkedni, mint aki tudja ezeket az árfolyamokat, de van egy érzésem, hogy ma már egy kis leszo.ás is kemény ezresekben mérhető :D

Nekem egyetlen alkalommal volt, hogy nem kellett taxit kifizetnem. GYakran utaztam egy taxissal, összehaverkodtunk, ha hallotta, hogy én hívok fuvart, lecsapta és ő jött.

Egyszer már épp odaértünk, ahová mentem, amikor hiába kerestem a tárcámat, sikerült otthon hagynom. Mondtam, hogy akkor forduljunk vissza, vigyen haza és lehozom a pénzt. Mondta, hogy ez most a cég ajándéka, úgyis törzsutas vagyok már a szemében.

Következő fuvarnál viszont kapott egy üveg bort, hálából a gesztusért. (Mondjuk az elengedett fuvardíj 1500 ft volt, mert nem mentem messzire éppen.)

talán korfüggő is ez.

ha én kérek valamit, nálam is minden pasi rögtön ugrik pedig nem "cicáskodok", nem is fejhangon nyüszítek hanem teljesen normális hangnemben mondom.

biztos él a csaj a külső adottságaival, gondolom dekoratív, talán az a kifejezetten ápolt, kiemeli azt ami szép rajta.

én nem vagyok nagy szépség, de mindent megteszek azért hogy lehetőseimhez mérten jól nézzek ki.

ezt minden nő megtehetné...

és persze hogy egy szép, 16-25 éves csajnak könnyebben tesznek meg dolgokat a férfiak, ez az időszak a nők virágkora. igazából arra lehet valaki büszke ha ez az ártatlanos, hamvas kisugárzás megmarad később is...

nekem volt olyan tanárnőm hogy 15 évvel idősebb nálam mégis ettek a tenyeréből a férfiak...mert mindenkire tudott mosolyogni, mindenkihez volt kedves szava, fodrászt időnként látogatta, tartotta a jó alakját és volt pár rá passzoló jó ruhája.

nem olyan elérhetetlen ez.

egyébként meg megteheted hogy ha legközelebb kér valamit, a pasik helyett te ugorj! hogy miért jó ez? ha te viszed el kocsikázni meg teszel neki szívességeket, jobban megismerheted, elemezheted a viselkedését, megtanulhatod, és korodnál, tapasztalataidnál fogva jobbá válhatsz

de arra is jó hogy távol tartsd tőle a pasikat ;) főled a fiad.

1. Szard le magasról, úgy, ahogy van.

2. Légy büszke, hogy egyenes úton éred el a dolgokat, nem szempillarebegtetéssel. Már ha tényleg így teszel.

Ha esetleg a hátulról jövős hozzáállás jobban tetszik, akkor meg próbáld ki te is.

Van aki ilyen. Én ilyen vagyok és nem tudom mitől. NEM CSINÁLOK SEMMIT. Vagy nem tudok róla. Sose teszek ki semmit, nincs kint a fél mellem, nem nyafogok, mégis mindenki ugrik, a zöldséges a lemért sárgadinnyén felül még egyet tesz a szatyorba, az étteremben megjelennek egy hatalmas tál desszerttel, mikor közlöm, hogy én ilyet nem kértem, akkor egyből, hogy persze, hogy nem, ez a ház ajándéka. Télen az egyik férfi ismerősömmel voltam egy plázában ajándékot venni, apró sarkú csizma volt rajtam, farmer, garbó pulcsi, nem festem magam, a hajam csak le volt engedve és egy idő után az ismerősöm egyszerűen közölte, hogy neki ez sértő, hogy úgy megbámul mindenki, miközben egy férfival vagyok, persze nem úgy vagyok vele de akkor is, őt felbosszantja, hogy most akkor ő ilyen jelentéktelen vagy mi? Én ezeket észre sem veszem, ha nem mondják nem is tudok róla, mindig csak csodálkozok. Eleinte a férjemnek sem hittem el, hogy mert azt mondta én nem tudom, hogy néznek rám? meg bárhova megyünk együtt mindig sokkal kedvesebbek, ha én is ott vagyok, még a nők is, de már mondta más is és most már szinte bosszant a dolog. Nem tartom magamat se szépnek, se különösebben csinosnak.

Szerintem van aki egyszerűen ilyen a férjem azt mondja ez a kisugárzás. Ennek talán örülni kell, titokban azért én is örülök neki néha bevallom, de közben néha még én érzem rosszul magam, hogy aki nem ilyen az biztos a pokolba kíván, ahogy látszik a kérdésen és sok válaszolón is, pedig én szerintem tényleg semmit sem csinálok tudatosan főleg.