Túl sokat kérek a boldogsághoz?
20 éves vagyok, lány.
A szüleimmel lakom egy elég rossz állapotú kis lakásban Pesten amióta csak az eszemet tudom (törött ablakok, csótányok stb...)
Ők elég idősek (67 és 51 évesek), a gondolkodásuk is meglehetősen régimódi.
Szerintem elég szigorúan neveltek: nem mehettem soha az osztálytársaimmal "lógni" (mondván bele visznek a rosszba..), nem mehettem iskolai táborokba (mondván megfulladom a tóparton stb..), szórakozóhelyre a mai napig nem engednek és még sorolhatnám.
Így hát gimiben maradt a tanulás, bár nem mentem egyetemre anyagi okok miatt - inkább elmentem dolgozni. Havi nettó 160 körül kapok.
Van kb. 2 millió forint megtakarított, összespórolt pénzem. Szeretnék venni egy autót 1 millióért. Ő, mármint az autó lenne a "mindenem". Végre valami amit ápolhatok, szerethetek, amire büszke lehetek, amivel úgymond többnek érezhetném magam, sikeresnek én is, boldognak nemcsak más...
Ha csak kimondom az autó szót, a szüleim rögtön kiabálnak. Pénzkidobás, felelőtlenség, kirúgnak majd a munkahelyemről és akkor mi lesz, hogy fogom fenntartani, az össze megspórolt pénzem rá fog menni stb stb stb..
Nincs semmi örömöm az életben, ez lenne az egyetlen és meg van tiltva ahogy szinte minden.
Régebben gimiben a ruhák, smink, cipő ez-az érdekelt, de ezekbe már nagyon beleuntam.
Mit tegyek?
Mielőtt autót vennél, gondold végig hogy mennyibe kerül a fenntartása. Ha a munkádból keresett pénzből kitelik, akkor nyugodtan vegyél egyet, persze csak a megfelelő kategóriájút... Mielőtt eldöntöd hogy milyen típust szeretnél, azt is gondold meg hogy mire szeretnéd használni.
De: Van egy tudat alatti megérzésem veled kapcsolatban. A gyanúm az, hogy neked igazából egy jóképű pasi hiányzik, és nem az autó. Büszkének lenni azonban így is bármikor büszke lehetsz, nem kell hogy az önbizalmadat letörje a konzervatív neveltetésed. Ez még nem is feltétlenül hátrány az életben, később rá fogsz jönni.
Amit viszont már most tanácsolok, hogy ne add fel álmaidat a pillanatnyi anyagi helyzet miatt. Vonatkozik ez mindenekelőtt a továbbtanulásra. Lehet hogy nem a legegyszerűbb dolog, ha valaki önerőből teremti elő a feltételeket, de busásan megtérülhet később az életben.
Utolsó jótanács: ne csak vásárolgass (ami lehet hogy egy kicsit pótcselekvés), hanem ismerkedj is - főleg hozzád hasonló beállítottságú pasikkal! Ez csak nincs megtiltva...
Nem kell Budán venni. Ha veszel a pesti oldalon egy olcsóbb lakást (egy személynek elegendő panelt már kifejezetten olcsón lehet venni), akkor később azt eladva tovább tudsz lépni egy jobb lakás felé, ha már idővel több pénzed gyűlik össze.
A lakás is a tiéd lenne, azt is bőven lehetne csinosítgatni, ami nem mellékesen még értéknövelő tényező is lehet.
Ahogy olvasom, nekem 23 évesen úgy jön le,hogy kicsit álomvilágban élsz.Baj,hogy a szüleid nem engednek meg semmit sem, akkor miért laksz ott?Másnak fele ennyi fizetése sincs és költözik,mert szabadabban akar élni.Oké,hogy jó egy kocsi,de rengeteg pénzbe kerül a fenntartása is, főleg a benzin ára, ami minden héten emelkedik.:S A SAJÁT házad meg a TE házad, és fiatalon azért ez nem semmi.Lenne egy biztos pont az életedben!Ott már senki nem mondja meg,hogy mit tehetsz és mit nem!
De mintha neked ez mégis jó lenne,mert ha annyira unnád a csótányos életet,akkor nem autót vennél.
Amúgy minden rosszindulat nélkül, írd már meg,hogy mit dolgozol,hogy ilyen jól keresel,mert az engem is érdekel:)
Az igazság az, hogy van egy kis félkész házunk vidéken a nevemen - apum pedig a haszonélvező. Évente egyszer kimegyünk (50km Pesttől) megnézni meg van-e még, nem e vitte el a vihar... Azzal együtt simán meglenne a 6-7milla. DE apukám nem írja alá az eladási papírokat mondván az mégis csak egy teljes ház a szabadban nem pedig egy városi "mini börtön". És úgy tervezi, hogy én megházasodom és majd oda megyek lakni a férjemmel, ami egy oltári nagy baromság, de nem képes ezt megérteni..
Azt kiadhatnám és abból is meglenne az autó, nemde? De hogy győzzem meg őt, hogy adjuk el???
Nem akarok elköltözni, igazság szerint, mert hiába szigorúak velem a szüleim, az apukámat nem akarom itthagyni. Szeretem őt és mivel a házassága nagyon rossz, csak én vagyok neki.. és hát nekem is csak ő van.
Ha elmennék egyedül lakni, még 10x magányosabbnak érezném magam..
Barátot szerezni? Volt egy kapcsolatom 19 évesen, elég nagyot csalódtam, pláne hogy apukám szemében egy "k*rva" lettem..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!