Hogy győzzem magma anyám, hogy itthon alhassak? 10 percem van rá.

Nem fogom áztatni,és nem mesélek semmit az én szempontomból!Nem én hoztam létre az oldalt,ergó nem pocskondiázom!Minimális infót osztok meg veletek,mert én nem tőletek várom a megoldást,se a segítséget!Részemről ez a téma le van zárva!Természetesen ha valakinek kérdése van fel teheti.De nekem attól nem lesz jobb ha önigazolok!

Szép karácsonyt mindenkinek!(Az hogy miért nem vittük magunkkal család látogatni sztem nem a ti dolgotok.Ezért erről veletek nem szeretnék beszélni!Minden másról viszont igen!)

Hello!

A lány valamiért itt keresett segítséget.

Ha fáj valami (lelkileg), először az ember a szüleihez, rokonaihoz, barátaihoz és végső esetben fordul idegenekhez.

Így elgondolkodtató, hogy ha már idegenekhez fordult, akkor mennyit ad a közelében élők véleményére.

Igen, lehet hogy chat-el, mert a mostohaapja nem az apja, nem tudja elfogadni, amit az "apa" nem akar megérteni, hogy ő nem pótolhatja az igazi családi modellt. Az anyjáról azt tudjuk, amit a lány lát belőle, aminek biztos van alapja, különben nem élne nevelőotthonban.

Ha itt kér segítséget, annak is oka van.

Nem kell senkit okolni, ez az oldal nem erről szól! Egyszerűen az érintettek kicsit gondolják végig a helyzetet, de NE csak a saját szemszögükből. Természetesen egy új élettárs a szeretett nőért mindent megtesz és neki csak "nyűg", egy "kapcsolt áru" a lány, így soha nem fogja igazából a lány érdekeit nézni és úgy kezelni, úgy bánni vele, mintha a saját lánya lenne.

Én most éppen a családommal töltöm a karácsonyt, de 1,5 nap után csak most ültem a net elé, mert volt miről beszélnünk, közösen is elvoltunk. Ez nem csak nekem köszönhető, hogy nem ültem a net elé, hanem sok függött tőlük is, hogy "jobb programmal" szórakoztattak, mint a net, chat, stb. Ha nem érzem velük jól, akkor már most sem lennék itt, de még e üzenet írása közben is itt vagyok mellettük, nem egy külön szobában. Ha ők ezt el tudták érni (viselkedés, modor, stb.), akkor valamit jól csinálhatnak. Pedig se pszichológus se más külső segítség nem kellett hozzá.

Szóval az érintettek inkább nézzenek magukba és ne csak a másikat pocskondiázzák, hogy így meg úgy hazudozik!

Minthogy nem kapunk teljes betekintést az eseményekbe, nem tudhatjuk mi igaz, mi túlzás, vagy épp mi miért van, de ha minden csodás lenne, akkor a lány nem írt volna erre az oldalra, ez viszont elárulja, hogy nem ő lehet a fő oka annak, hogy itt vitatódik meg a problémája.

Maga a chat is egy virtuális világ, ahol senki se magát adja, sokszor a lánynevek is fiúkat takarnak, tehát ha ott találja meg a társaságát, akkor csak egy olyan világba csöppen, ahol nem valós emberek vannak. A neve felvállalása nélkül pedig bárki bármilyen (idióta) tanácsot is adhat, akár még az emlegetett öngyilkosságra is rábeszélheti (heccből), de közben a lány elkeseredésében komolyan gondolhatja.

Valós hús-vér barátokra lenne szüksége és nem egy intézetből, hanem a való életből, akikkel tud kötetlenül beszélgetni és jól érzi magát velük. Ezt a lehetőséget megkapja? Szabadság?

Én úgy vettem ki, hogy vagy bent van "bezárva" vagy kint van "chat mellé kényszerülve", mert mást nem tehet szabadon. Így nem véletlen a szökéssorozat. Nem rosszat akar ezzel, csak menekülni a sok rossz elől. Próbál egy jobb életet találni, ahol nincsenek kötöttségek és nincs senki társasága rákényszerítve.

Mint írta, rossz neki bent... (ezért nem is megy vissza szívesen), de kint sem éppen leányálom az élete, hiszen az anyja nem szereti úgy, mint ahogy azt ő elvárná, csak a mostohaapja az, aki valamennyit foglalkozik vele (pl. ide írogat), de ő neki mindig is egy idegen marad és egy idegentől senki nem szereti ha megmondja mit tegyen vagy épp mit ne. Tehát maga a helyzet (lakhely), maga a családi légkör (mostohaapa, érdektelen anya) kényszeríti arra, hogy próbáljon tenni valamit. Sajnos aki bajban van, vagy úgy érzi, hogy abban van, az nem mindig cselekszik átgondoltan és lehet neki jó döntés a szökés, hiszen nincs azon a "retek helyen" és ott sem, ahol nem szeretik. Talán csak azért járja a várost, hogy valaki értéket lásson benne és tisztelje őt, úgy ahogy van, ne csak egy kislánynak nézzék, hanem egy értékes embernek. Az ilyen pillanatokban a legsebezhetőbb és ilyenkor kéne leginkább vigyázni rá, mert a mai fiatalok csak "arra" mennek és megvigasztalás helyett inkább csak kihasználják, aztán már az egész világ az ellensége lesz.

Én nem csak a levegőbe akarok beszélni, hanem valódi segítséget szeretnék adni, így az itt olvasottakból csak a fentieket tudtam írni, de ha gondoljátok, hajlandó vagyok találkozni bármelyik érintettel és egyenként meghallgatni (nem mint pszichológus, hisz' nem vagyok az, hanem mint egy átlag ember) és talán ha mindkét álláspontot ismerem, kiderülhet mi a valós probléma és mi lehet a megoldás erre, hiszen ez a mostani állapot senkinek nem jó. Ehhez nem kihallgatás, vagy bármi hasonló kell, hanem csupán egy kis beszélgetés. Ha bevállaljátok, akkor valóban akartok változtatni a jelen helyzeten, ha nem akkor ne is várjatok segítséget, hiszen aki próbál segíteni, azt is elutasítjátok.

Az nem jó kifogás, hogy családi probléma, majd családon belül rendezitek. Ha rendezhetnétek, akkor nem került volna fel az oldalra, de a lány rájött, hogy házon belül ez nem fog megoldódni.

A lehetőség adott, rajtatok múlik, éltek-e vele.

Nem egymás pocskondiázása érdekelne, nem erről hallanék szívesen, hanem hogy ki mit próbál tenni a másikért.

Ha nem kívántok élni a felajánlott beszélgetéssel, sok sikert kívánok a továbbiakhoz... itt nem kívánok többet írni a témáról, mert ez nem netes téma, hanem magánügy (szerintem).

Boldog karácsonyt!