Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Igazam van hogy 1 forinttal...

Igazam van hogy 1 forinttal nem akarom támogatni a szüleimet?

Figyelt kérdés

Van egy vállalkozásuk,az a bevétel van ami onnan jön,havi 3-400ezer

Ebből megy minden kiadásuk.

Én 23 vagyok,még diákként dolgozom,de ha végzek,jól fogok keresni.

De egy forintot nem vagyok hajlandó adni nekik.

miért?

napi 2 doboz cigit elszivnak,nem is olcsót,éves szinten ez nagyjából 1 millió forint

(4*640*365)


hozzáteszem 14 éves korom óta egy forintot se kaptam,dolgozok,eltartom magam,bár ha kérnék,adnának,de nem kell


2011. márc. 8. 09:52
1 2 3 4 5 6 7 8
 51/78 anonim ***** válasza:
82%
Egyszerűen egyes válaszolók még nem voltak ennyire szorult helyzetben! A kérdező igenis szereti a szüleit és ahogy írja, próbál is segíteni nekik ahogy tud!De ha a sok kéregetés miatt (amire szerintem semmi szükség nem lenne, mert több százezer forintot azért tudni kéne beosztani egy hónapban)eljön az az idő hogy miattuk a Kérdező is padlóra kerül? Akkor mi lesz? Ki ad majd nekik? Az a baj hogy ezzel a felelőtlenséggel nem csak a saját életüket teszik tönkre! Én szülő vagyok de nagyon nehezen (azt is lelkiismeret furdalással) fogadnék el segítséget a gyermekemtől . És amint tudnám visszaadnám a gyereknek! Szerintem egy szülő így kéne hogy gondolkodjon. Tudjátok mennyire zavaró az ha állandóan a nyakatokra járnak kölcsönkérni? Amikor annyira nehéz a mai világban? Persze a saját pénzét mindenki arra költi amire akarja, egészen addig amíg ezzel nem másra támaszkodik! A Kérdező is szeretné a saját pénzét elkölteni amire akarja! Nem folyamatosan más hatalmas igényeire odaadni! Ezt a Kérdező párja is megunhatja ám egyszer, és akkor majd ő fog szólni hogy pl. a közös gyerek elől ne vegyék el. Erre valami megoldás kell, de sajnos sok okosat én sem tudok tanácsolni mert én sem tudom megoldani ezt a problémát. Talán egy költözés messzebb a szülőktől az segítene a helyzeten.
2011. márc. 8. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 52/78 A kérdező kommentje:

nem lakom közel,2-3 hetente járok hozzájuk csak,telefonon hallgatom sokat

illetve öcsémtől hallom,mert szegény otthon lakik,hisz kicsi,de annyira már nagy,hogy értse

2011. márc. 8. 12:06
 53/78 anonim ***** válasza:
87%

Teljesen igazad van. Én gond nélkül adnék a szüleimnek, na de ők soha nem vették el a megkeresett pénzem!!! Inkább kipótolták.

Az meg mi, hogy 14 éves korában ő fizette-e a rezsit??? A szülőnek kötelessége eltartani a gyerekét 18 éves koráig!! Ez nem egy kölcsön,amit vissza kell adnia!

Szóval ha nekem a gyerekkoromban megkeresett pénzemet elvették volna, az biztos, hogy én sem adnék egy forintot sem. Nem bérlő voltál, hanem gyerek. Ezt nem ártana egyeseknek is végiggondolni.

2011. márc. 8. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 54/78 A kérdező kommentje:

nem azért nem adok,mert gyerekként oda kellett adnom a nehezen megkeresett pénzem,vagy mert nem kaptam új ruhát,zsebpénzt,akármit...

hanem mert hülyeségre költik...ha minimálbérért dolgoznának,vagy többért de mondjuk házat akarnának felujitani,de még egy nyaralásra is adnék...de igy...na nem...

mintha feneketlen kútba kellene dobálni...

2011. márc. 8. 12:13
 55/78 anonim ***** válasza:
76%

Ez az indok is érthető, de tudod én akkor sem adnék ebben az esetben ha minimálbért keresnének.


Az meg hogy cigire, hát főleg, de nálam a fő indok ez lenne. Soha nem venném el a gyerekem diákmunkával megkeresett pénzét. Ha már felnőtt lenne, akkor sem, inkább ott segíteném, ahol tudnám, hogy minél előrébb tudjon jutni és hamarabb elérje a céljait. Ha szükségem lenne pénzre, akkor is csak kölcsönbe kérném és visszaadnám.

2011. márc. 8. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 56/78 A kérdező kommentje:

persze,azt én is ugy gondoltam,hogy minimálbér,de nincs hülyeségre költés,de nem jut rezsin és kaján túl másra,akkor segitenék...

de amig valakinek cigire jut,(vagy piára,drogra,szerencsejátékra),addig nekem ne panaszkodjon,főleg ne kunyeréljon...ha az anyám ha nem


párom is leszoktattam a cigiről,igaz ő heti 1 dobozzal sziívott csak

2011. márc. 8. 12:18
 57/78 anonim ***** válasza:
77%
Megértem hogy aggódsz is a szüleidért és a testvéredért, de emellett mérges is vagy. Ha tudsz nekik valamennyit adni akkor adj nekik ( amúgy én se bírnám megállni, rá is faragtam már erre) de hangsúlyozd ki hogy sajnos nem tudsz többet. Ne arra alapozzanak hogy majd te úgyis adsz nekik ha megszorulnak, mert elb@sszák a pénzt. Az a tapasztalatom hogy ennyi idősen már nagyon nehezen tudnak változtatni a szokásaikon és lejjebb adni az igényeikből. Nem is értem, hogy sokan ilyen hozzáállással hogy nem jutnak teljesen csődbe.
2011. márc. 8. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 58/78 anonim ***** válasza:
36%

A te pénzed a te életet a te lelkiismereted neked kell eldöntened hogyan helyes. Mi ebbe nem szólhatunk bele.

Járja egy mondás hogy mindenki azt kapja az élettől amit ő is adott.Ezt értsd ahogy szeretnéd.

2011. márc. 8. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 59/78 A kérdező kommentje:

anya csak 40 éves,nem olyan öreg...

csődbe ugy nem jutnak,hogy jól van csinálva a könyvelés,másképp nem lenne ekkora bevétel...


adjak...de miért,ha tudom hogy elb@ssza....

2011. márc. 8. 12:28
 60/78 anonim ***** válasza:
35%

Nem olvastam el a hozzászólásokat.. De.. Ha ennyire ügyesen kiszámoltad, mennyit költenek cigire, akkor azt is számold ki, rád mennyit költöttek születésed óta..

Egyébként addig nem kell támogatnod a szüleidet, amíg ennyi bevételük van, te meg pályakezdő vagy.

De hidd el, lesz idő, amikor majd igazán rád szorulnak, betegség, ápolás.. Akkor kell támogatnod őket.

2011. márc. 8. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!