Jogosan pofoztam meg az unokahúgom?
Nem szép dolog az eröszak és nem emelek kezet gyerekre de elszakadt nálam a cérna és lekevertem egyet a 14 éves unokahúgomnak.
Apum frissen hunyt el. Nem volt unokahúgom vérszerinti nagyapja, nem csípték egymást. Apum néha szigorú volt hozzá mert unokahúgom ADHD-s és nem tudott soha rendesen viselkedni amikor hozzánk jöttek, de soha nem bántotta.
Anyummal, nagyanyjával jó a kapcsolata unokahúgomnak és eddig velem is az volt.
Apum sajnos betegségbrn elhunyt, nagyon tossz idöszakon vagyunk túl. Temetés is megvolt. Ott sem tudott nagyon viselkedni a csaj de legalabb csendben maradt.
Bátyjámék tegnap jöttek hozzánk, unokahúgom bevonult apum szobájába au öccsével és ott heherésztek, játszottak. Megkértem, hogy jöjjenek ki onnan és ha lehet, ne hangoskodjanak.
Erre unokahúgom összemosolygott az öccsével és azt mondta hogy végre, hogy meghalt az öreg.
Kapott tölem egy jó csattanosat amin elkezdett sírni.
Jött az anyja aki nekem esett, hogy a saját gyerekemet ütögessem, bátyjám is neki adott igazat és megsértödtek. Már megbántam de valahogy mégsem tudok most sem más módját elképzelni a reakciómnak. Anyum azóta sír én meg hüly én érzem magam. Tényleg túl reagáltam?
válasza:Még mindig a 75-76 vagyok.
Mielőtt kérdeznétek: én csak azért nem kaptam átszállót gyerekként, mert nem kellett. Hol mertem volna én ilyeneket mondani? Pedig volt bőven haláleset a családban.
A nevelés nem a pofonnal kezdődik, de eljuthat odáig, ha minden más csődöt mond. Nálam nem jutott el, tudtam, hogy meddig mehetek el.
Bátyámat jópárszor megagyalták, mert jóval pofátlanabb volt. Azóta 3 gyereket nevelt fel, és egyre se emelte fel a kezét. Miért? Mert nem kellett. De megtette volna, ha kell, ha már más nem használ.
Tehát nem igaz az, hogy akit így nevelnek, az verekedős vadállat lesz. Mindig mérlegeltünk, kell-e vagy sem. Sosem a gyerekkorunktól függött, ahogy a szüleinknél sem.
válasza:Bocsánat, 74-76-81.
A 75-ös NEM én vagyok, eltévesztettem.
válasza:Nem mondom hogy az én szüleim sose osztottak ki pofont. De csak akkor tették ha nagyon súlyosan kiérdemeltük. Nem azért mert idegesítő voltam vagy kettest kaptam matekból stb.
Nem is kaptam sokszor. Egy kezemen meg tudom számolni.
De!
Soha nem engedték hogy más bántson minket. Mamától egyszer kaptunk, egyébként valószínűleg jogosan, de emlékszek hogy apám nagyon leteremtette hogy soha ne üssön meg minket, mi az ő gyerekei vagyunk, ha gond van, szóljon neki és majd ő azt csinál amit jónak lát. Ettől nem csökkent mama tekintélye a szemünkben.
Mindig arra tanítottak minket hogy attól mert tőlük néha kaptunk egy pofont még soha senki másnak nincs joga megüti minket. Nem is hagytuk soha hogy bárki hozzánk érjen és én sem tűrném hogy a gyerekemhez érjen valaki, függetlenül attól hogy mit csinált.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Atyaég, a felnőtt jogos reakciója egy kölyök vérlázító m@csokságára, az "tett", de a kölyök m@csoksága akkor jócselekedet?
Mikor fordult meg ennyire a világ?
Jó, hogy nem a felnőtt kérdezőt akarod nevelni, 85-ös.
Bocsánatot is ő kérjen a gyerektől, vagy mi?
válasza:29 éves vagy, kár, hogy nem tudsz normálisan válaszolni, hogy fiú vagy lány, annak ismeretében tudnék én is véleményt alkotni.
De ha ez téged nem érdekel, akkor hagyjuk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!