Utazás és temetés egy időre esik?

38.

Ő meg valószínűleg szeretett volna ott lenni a Mama temetésén.

Plusz az is lehet, hogy a kérdező ÉVEKIG spórolt egy álomutazásra. Közel egymillió forintos nyaralásra nem mindenki tud évente menni, meg úgy egyáltalán, nyaralni sem... De ha valakinek nem ér ennyit a gyereke/rokona, meg csak a saját fájdalma érdekli, akkor felesleges is erről beszélni.

41!

Akkor megegyszer: képzeld el, hogy meghal az anyad vagy az apád. Komolyan azon gondolkodsz majd, hogy a fiad/lányod utazásához igazitsd a temetését? Már ha eszedbe jut, mert olyan is van ám, hogy az embert olyan fájdalmasan érinti a szülője elvesztése, hogy gondolkodni se tud. Az esetleg felmerul e, hogy van mondjuk másik gyereke vagy gyerekei is az elhunytnak és mindenkinek a kerdezohoz kellene alkalmazkodnia?

Lehet hogy évekig spórolt. Menjen, utazzon el, ha évekig spórolt. Nyilván ha fontos lett volna neki a nagyszülő eszébe nem jutna utazni, meg jól érezni magát, mert épp gyászolná

41. A kérdező azt írta, lehetett volna mindenkihez alkalmazkodni. Ennek fejében 1 héttel később is jó lett volna mindenkinek.

Igen, képzeld el, én ezt figyelembe vettem volna. De ez ÉN vagyok.

Az viszont meglehetősen alacsony érzelmi intelligenciára vall, hogy szerinted csak az gyászol helyesen, aki otthon, begubózva teszi azt.

Képzeld, halt már meg közeli rokonom (egyik nagyszülőm se él már, például) de pl. a munkából nem hiányoztam és semmit se lehetett rajtam észrevenni. Volt olyan kollégám, aki a nagyszülője halálakor otthon maradt 1 hetet, mert az idegtől konkrétan enni sem bírt.

Ez alapján te ki mered jelenteni, kinek nagyobb a fájdalma? Nagyon érdekes gondolatmenet.

Aki üvöltve sír egy temetésen, az jobban szenved, mint aki némán ácsorog és néz maga elé? Én nem feltétlenül gondolnám, de ugye ez is mind az ítélkezés meg a külsőségek.

Ugyebár emiatt is született meg a kérdés, mert a kérdező attól fél, hogy ha elutazik akkor megy majd a háta mögött mindenki részéről, hogy mekkora rhadék. Szomorú nagyon, hogy van ebben ráció.

Ja, hogy a munka meg az utazás nem ugyanaz.

Na és még miért köpködnél a kérdezőre?

Ha például a temetés napján szülinapja van és megünnepli pár nappal később, akkor nem szerette a Mamát?

Ha a temetés után 1 héttel a legjobb barátjának esküvője van és elmegy rá, akkor nem szerette a Mamát?

Ha a párjáéknál a temetés után családi dínom-dánom van mert a párja apja 60 éves lett és elmegy hozzájuk, akkor se szerette?

Lehetne a szitukat napestig sorolni, aztán mindenki fröcsöghetne, csak az egésznek semmi értelme. :D Vannak qrva nagy csendben gyászoló és szenvedő emberek, meg akik még a Facebook profilképüket is lecserélik egy fekete képre.

A probléma pedig pontosan az, ami meg van fogalmazva a főkérdésben is, egyébként, hogy a kérdező pont az ilyen emberek véleményétől tart, mint te. :D

Amúgy kérdező én nem török pálcát feletted, te érzed neked mekkora szükséged van a temetésen való jelenlétre. Ha magadat ismerve elengedhetetlen a gyász folyamatában, akkor maradj itthon, de ha nem, akkor utazz el. Ezt te érzed. :)

Nem kopkodok rá, mucika, nem kell kiforgqtni a szavaimat. Aki gyászol, az nem vágyik szórakozasra.

"Ha például a temetés napján szülinapja van és megünnepli pár nappal később, akkor nem szerette a Mamát?"

Unnepelni lehet sokféleképpen.

"Ha a temetés után 1 héttel a legjobb barátjának esküvője van és elmegy rá, akkor nem szerette a Mamát?"

Esküvőre simán elmehy az ember, max a lagzit hagyja ki, vagy épp nem áll neki hajnalig dajdajozni.

"Ha a párjáéknál a temetés után családi dínom-dánom van mert a párja apja 60 éves lett és elmegy hozzájuk, akkor se szerette?"

Ott is lehet csendesen ünnepelni akkor is, ha a többi épp elveszti az eszét.

Megegyszer, tőlem oda megy, ahova akar. A kérdés az volt, más mit tenne. Leirtam én mit tennék

43 as olyan szépen leírta, azt amit én is gondolok.

Akik fújják a gyász dolgot,na azok általában legnagyobb képmutatók. Tisztelet a kivételnek.