Szüleitek örültek, az unoka érkezésnek, vagy tervezésének házasságon kívül ?

"Az, hogy valaki házas-e, az égvilágon semmit nem változtat a nagyszülőség tényén vagy szerepén, senki nem lesz kevésbé nagyszülő, ha nem házasságba érkezik az unokája"

Nem arról volt szó, hogy változtat-e a nagyszülőség tényén vagy szerepén, hanem hogy a nagyszülőknek van-e közük van ahhoz, hogy az unokájuk házasságba születik-e.

"Az egyik közvetlen kolléganőm ... semmilyen negatív/pozitív hatással nincs/nem volt a gyerekekre az, hogy a szülők nem házasok. Ellenben temérdek olyan házasság van a közvetlen környezetemben is, ami válással végződött vagy épp szarul működik, a szülők folyton marják egymást, látványosan nincs már szeretet köztük."

Ha nekem meg van egy (nem egy, hanem sok van rokonságban is, ismeretségi körben is) olyan példám, ami azt mutatja, hogy nagyon is pozitív hatással van a gyerekekre az, hogy a szüleik házasok, és közben van temérdek olyan példám, ami arról szól, hogy milyen szarul működik azoknak a kapcsolata, akik úgy nevelnek gyereket, hogy nem házasodtak össze és nem is tervezik, akkor ezeket ugyanolyan erős érveknek fogadod el, mint amilyenek a tieid, vagy simán lesöpröd az asztalról?...

"hanem hogy a nagyszülőknek van-e közük van ahhoz, hogy az unokájuk házasságba születik-e"

A kérdés még mindig nem ez volt, de a válasz: NEM, egyáltalán semmi közük hozzá. Ismerős a magánélet, mint olyan? Láthatóan nem.

"Nem mindegy, mert a házasságban élők kiegyensúlyozottabbak."

Aha és ezt arra alapozod, hogy...? Hasraütve mi is tudunk dobálózni, ám ha valamit tényszerűen kijelentesz, illik minimum hiteles forrásokkal alátámasztani. Gondolom azért van amúgy rekordszámú válás manapság, mert a házasságban élők annyival kiegyensúlyozottabbak. Véletlenül sem a felek kapcsolati státuszától függ se a kiegyensúlyozottság, se a boldogság, se a szeretet, sem a jó szülőség. Ezek mind jelen lehetnek/vannak egy sima párkapcsolatban és hiányozhatnak egy általad majmolt házasságból is. Szomorú, hogy valaki ezt felnőtt ember létére nem látja át.

"A kérdés nem az volt, hogy van-e közük a szülőknek az unoka házasságon kívüli érkezéséhez, hanem az, hogy örülnek-e neki."

Az az eredeti kérdés volt. Amire én azt írtam, amit, az az volt, hogy a nagyszülőknek "NULLA" közük van.

"NEM, egyáltalán semmi közük hozzá. Ismerős a magánélet, mint olyan?"

Az nem a magánélet része, hogy két ember házasságot köt-e vagy nem, hiszen a házasságkötés nem kettesben, zárt ajtók mögött köttetik, hanem a társadalom színe előtt: az anyakönyvvezető és/vagy a pap, lelkész, stb. meg tanúk előtt. És többek között olyan szempontból sem csak kettőjük ügye, hogy ha a házas nő gyereket szül, akkor a társadalom első körben úgy fogja tekinteni, hogy a gyerek apja a férj (egész addig, amíg máshogyan nem nyilatkoznak), plusz nem veheti más feleségül a nőt, csak akkor, ha előbb elválik, stb.

Hogy hogyan élik meg a házasságukat, pl. hogy hogyan, milyen gyakran, stb. élnek nemi életet, az a magánélet témaköre.