Szüleitek örültek, az unoka érkezésnek, vagy tervezésének házasságon kívül ?

Nem! De mi sem. "anyós" egyenesen nekem esett, hogy miért nem szedek gyógyszert vagy miért nem mondtam el előbb a fiának, hogy terhes vagyok (együtt csináltuk a tesztet 😒), mert akkor el lehetett volna vetetni...

Bár jogos volt az aggodalom, az első évfordulónkon már 3 hónapos volt a baba 😅

A házasság nagyobb jogi-, és anyagi biztonságot ad a párnak és így értelemszerűen a gyerekeikeknek is, mint az élettársi kapcsolat, nálam ezért volt alapfeltétel gyermekvállalás előtt a házasság. Nem érdekelt sem a lagzi, sem a szép ruha, az viszont igen, hogy jogilag is legyen meg az elköteleződés. Az tény, hogy a házasság semmivel nem erősebb érzelmi kapocs, mint az élettársi kapcsolat, de a gyermekvállalás felelősség, ezért fontos a teljes biztonság.

Elég csak beleolvasni néhány jogi fórumba a neten, mennyi anya és apa küzd a jogilag nem rendezett helyzetek miatt és mekkora különbség van akkor, ha hazásságben éltek, vagy csak élettársak voltak.

Egy felelős szülőnek fontos, hogy a gyerekének ne csak érzelmi biztonságot nyújtson, hanem jogi- és anyagi biztonságot is, ahhoz viszont a házasság nagyobbat ad, mint az élettársi kapcsolat.

Csak néhány példa:

házasság vagyonközösség, élettársi kapcsolatban viszont a kereset arányában oszlik el a megszerzett vagyon és mindent bizonyítani kell szétköltözéskor (Ez igen hátrányos anyagilag a gyerekeket évekig otthon gondozó szülőre nézve élettársi kapcsolatban és ez végső soron a gyerekeknek is hátrány, ha pl a jobb módú szülő egyszercsak simán lelép és nem kíván gondoskodni a gyerekeiről sem).

mások az öröklési szabályok házasságban, mint élettársi kapcsolatban (élettárs pl nem örököl és haszonélvezet joga sem keletkezik)

élettársak kevesebb családtámogatásra jogsultak, mint a házastársak

súlyos egészségügyi problémák, vagy baleset esetén egy házastársnak nagyobb a joga, igaz a kötelezettsége is a házastársa felé, mint egy élettársnak, ez is érdeke egy gyereknek is, hogy a szülei felelősséggel legyenek egymás iránt.

Igen, tudom, a házasság sem ad garanciá rá, hogy mindkét szülő felelősségteljes lesz, viszont a fentiek miatt nagyobb az esély rá, ha mást nem, a jog rákényszeríti.

20 évig voltam házas, ebből 6 évig voltam gyeden, gyesen a gyerekeimmel, ez alatt kiestem a munkámból, nem volt annyi bevételem, amiből eltarthattam volna egyedül is a gyerekeket és mivel később is én voltam otthon velük, ha betegek lettek, soha nem lett később sem még csak megközelítőleg sem hasonló a jövedelmem, mint a házastársamnak. Persze, választhattunk volna másmilyen munkamegosztást, családmodellt is, de abban a helyzetben ez volt a család érdeke, így hát elfogadtam és a környezetemet látva azt kell mondjam, ez az általános. Az, hogy házasságban éltem, nem csak élettársi kapcsolatban, amikor 2 évtized után úgy alakult az életünk, hogy elváltunk, megmentett az anyagi csődtől, így a velem maradó gyerekeket tisztességesen fel tudtam nevelni.

"Egyetlen gyerek sem stresszeli magát amiatt, hogy a szülei házasok vagy "csak" együttélnek!"

Ja, te csak tudod...

"nekem meg minden értelmes embernek többet számít a másik viselkedés, mint egy idegen elött mondozz "igen", amit a többség eleve nem gondol komolyan, csak így szokás"

A kisgyerekről beszélek, aki már tudja, hogy mi az, hogy férj meg feleség. És tudat alatti stresszelésről.

Egyébként sem "egy idegen előtt" mondja ki az igent, aki házasságot köt, hanem "mindenki" előtt, az egész közösség, az egész társadalom előtt, azért hordja a gyűrűt is (többek között), hogy minden idegen is tudhassa, hogy ő már tabu, nem préda, mert ő már választott és őt már kiválasztották.

"Vannak olyanok, akik hazasok es nem akarnak gyereket, vannak akik nem hazasok es akarnak. Sokan a gyerek utan hazasodnak ossze, sokan akkor amikor meg terhes a no."

Igen, tudjuk. De abból, hogy mindenféle variáció előfordul, még nem következik, hogy mindegyik ugyanolyan jó.

18-as: ahol nem stressszelik egymást, hogy "kötelezö" összeházasodni, ott a gyerek sem teszi. A gyereknek az anya-apa a lényeg, nem a ekttejük közötti jogi helyzet.

Aki szerint meg valaki aki nem házas, az "préda" az vagy leragadt a középkorban, vagy rettentö primitív.

Vannak emberek, akiknek mindegy, hogy a nö vagy férfi "szabad vagy foglal", ráhajtanak, akkor is, ha házas, emg akkor is, ha csak együtt él valakivel, akinek meg normális az értékrendje, az egyik esetben sem.

Másrészt egy idegen nem tudja, hogy az illetö házas vagy sem, gondolom, nem hordja magával az aktuális anyakönyvi kivonatot.