Miért szeretnék sokan, hogy a leendő férjem nevére kerüljek, mint valami használati tárgy?

Te direkt tettetted az értetlen vagy tényleg ennyire az vagy?! Ki mondta, hogy ebből kára vagy épp hátránya származik és azért nem veszi fel? Azért nem veszi fel, mert NEM AKARJA. Mert egyszerűen NEM TETSZIK neki. Mert van saját neve, amit szeret és nem akar rajta változtatni! Ennek melyik része nem érthető?? Vagy mi van, talán a nőknek nincs joguk önálló döntést hozni? Ők nem különálló személyiségek, saját akarattal, saját véleménnyel? Kész parádé komolyan.

Te is amúgy szépen elsiklasz a lényeg mellett: nem attól tartozik össze az ember és nem attól lesznek igazi házaspár, ha a nő felveszi a férj nevét. Arról nem mi tehetünk, hogy némelyek pasinak ekkora világfájdalmat jelent, ha a nő nem akarja felvenni a nevét.

Btw te is folyamatosan elsiklasz afölött, hogy akkor a férfi is vegye fel a nő nevét, ugye?? Hisz más különben hogy állapítja meg egy vadidegen, hogy ő házas? Hisz ez a legfontosabb szempont ugyebár.. Vicces kettős mérce, a nő csak ne akarja eldönteni, hogy mi lesz a neve házasság után, némely férfit viszont már a gondolat is sért, hogy a nagy összetartozás jegyében ő is felvegye a felesége nevét.

Értetlen az nem én vagyok. Én kézzelfogható hátrányt kérdeztem, most amíg erre nincs konkrét és egyenes válasz, addig teljesen érthető, hogy miért kérdezik tőle az okát és hogy nem tetszik nekik, simán mert egy totál normális szokás nagyon rég óta.

Szóval ez a nem akarja... ha már eljut valakivel addig az ember hogy házasság lesz, akkor azért egy ekkora " áldozatot " meghozni, hogy ott a férje neve is, úgy hogy a saját régi neve is teljesen megmarad nem hiszem hogy olyan hatalmas világrengető dolog.

Ennyi erővel minek esküvő miegymás, az is csak egy szokás semmi több, alapból elég lenne anyakönyvvezető elé állni két tanuval és jogilag meg is van a dolog.

De, értetlen vagy, mert nem vagy képes felfogni, hogy az embernek nem kell semmit megtennie, amit nem akar, csak azért mert nem származik belőle semmi hátránya! Abból sem származik semmi hátránya senkinek, ha nem veszi fel a férje nevét, akkor meg?

Te úgy gondolod egy nőnek kutya kötelesség a férje nevét felvenni, sőt kutya kötelessége mindent megcsinálnia/megtennie az életében, amit ugyan nem akar, de mivel szerinted nincs kézzelfogható hátránya belőle, meg kell tennie. Pont ez az a hozzáállás ami roppant gusztustalan. Most kezdjük el sorolni, hogy régen mi volt még szokás? Régen pl normális volt, hogy máglyán égették el, akiről azt feltételezték, hogy boszorkány. Akkor ezt a kedves hagyományt is űzzük, csak mert régen totál normális volt? Jó, ez most egy meglehetősen szélsőséges példa, de a lényege az, hogy miért kéne bárkinek is kötelezően követnie minden hagyományt és szokást?? Aki akarja tartja és követi, aki meg nem akarja, nem fogja. Ő élete, ő döntése, az ő dolga.

A házasság pedig pont arról szól, hogy egyenrangú felek vagytok, akik szeretik és elvileg tisztelik egymást. Akkor az a minimum, hogy tiszteletben tartom, ha a feleségem nem akar semmit változtatni a nevén és nem teszi sem elé, sem mögé, sem sehova a nevemet, főleg hogy ezén semmi nem múlik, nincs belőle senkinek, semmi hátránya. Magyarán akkor semmi másról nem szól, mint arról, hogy sérti a férfi kis egóját. Az meg legyen az ő baja. Nem mellesleg a kérdező leendő férjét nem zavarja, akkor hogy jön ahhoz holmi idegen, hogy kioktassa arról, hogyan kéne hordania a nevét?Aki ilyenen képes halál komolyan fennakadni, az nem szereti őszintén a másikat!

Mióta tartozik egyébként az ember totál idegeneknek vagy akár barátoknak, rokonoknak bármiféle magyarázattal a saját életét illető döntésekkel kapcsolatban? Meg lehet kérdezni, hogy mi az oka, rendben. Ő elmondja, te szépen elfogadod és téma lezárva. Semmi jogod számon kérni, sem megkérdőjelezni a döntését.

Megkérdezem újra: UGYE A FÉRJ IS VEGYE FEL A FELESÉG NEVÉT?

Mondom direkt félre fogod érteni, a máglyáért külön grat, a pozitív szokások mellé besorolni valami totál negatívat, tényleg ékes példa.

De inkább kerüld el a lényeget, mert eddig ez megy, holott én már leírtam, hogy semmi hatranya nem lesz belőle, viszont valamilyen értelemben pont arról jelzés, hogy házas, férjnél van, talán a férjének is jól esik hjogy felveszi a nevét, ezzel is mutatva neki hogy fontos.

Ha valaki hazasdik akkor ez is hozzá tartozott mint szokás, erre jeleztem, hogy akkor minek az egész esküvő stb, hisz a papírokat két perc elintézni, hogy jogi tekitnetben meglegyen a házasság.

Egyébként meg persze senkinek semmi köze hozzá, de mivel maga a kérdés feltevésre került így ez a kérdés most idegenekhez szól, tehát mindazokhoz akik olvassák.

Akkor vegye fel a férj (is) a feleség nevét, hisz ha az ember eljut addig egy nővel, hogy összeházasodik vele, akkor igazán meghozhatná ezt az “áldozatot”, hogy a neve előtt ott legyen a felesége neve is, nem egy hatalmas világrengető dolog.

Komolyan felfoghatatlan számomra, hogy léteznek még olyan maradi, csőlátású emberek, akik képtelen felfogni ésszel, hogy nem mindenki akarja a meglévő szokások és hagyományok szerint élni az életét és teljesen érthetően csak azokat a szokásokat követi például, amik számára is megfelelőek és elfogadhatóak.

A nők talán nem ugyanolyan emberek, mint bárki más, mint a férfiak? Ő nekik nincs joguk eldönteni, hogy élnek-e azzal a “lehetőséggel”, szokással, hogy felveszik-e a férjük nevét vagy sem? Nincs joguk a tulajdon nevük felett dönteni? Szánalmas. Meg kell magyarázza minden jött-mentnek, hogy miért nem? Meg csak akkor fogadható el az indok, ha az olyan indok, amiből hátránya származna? Ne röhögtess már. Az ember nem tesz meg mindent zokszó nélkül, csak azért mert abból éppen nem származik hátránya. Ahogy írták előttem, abból sem származik semmi hátránya senkinek, ha nem veszi fel a férj nevét.

Egyébiránt pedig a világon senkinek nem tartozik magyarázattal és senkinek nincs köze ahhoz, hogy mi lesz vagy épp nem lesz a neve házasság után.

Én személy szerint egy baromi béna és elavult szokásnak tartom ezt a neves dolgot, miszerint a nőktől kvázi automatikusan el van várva, hogy felvegyék a férjük nevét, éppen ezért sem vettem fel én sem semmilyen formában a férjemét. Van saját nevem, köszönöm nekem az megfelel, amúgy is baromi hülyén hangzik az én vezetéknevem a férjemével együtt, de ha nem hangzana, sem vettem volna fel. És ha a férjem ezen problémázott volna, mert az egója nem tudta volna ezt feldolgozni, nos akkor nem lenne a férjem.

Most komolyan ezen akadsz fenn? A szokások pont azért szokások, hogy azt úgy folytatják ahogy anno előtte és előtte stb... Ennyi erővel akkor vegye a vőlegény a fehér menyasszonyi ruhát a menyasszony pedig vegyen öltönyt, hisz ez is csak egy szokás semmi több, nem írja elő semmi.

Lehet picit furán néznének miatta ugye az emberek, és itt jutunk ki oda, hogy nem csoda, hogy ezt is furcsálják, hogy nem veszi fel, mert 100-ból 95 kb felveszi valamilyen formában, ettől marad szokás a szokás, de ez csak egy mellékes dolog.

Szerintem nem a te tiszted eldönteni, hogy kinek mi a pozitív szokás és mi a negatív. Nekem abszolút negatív ez a kötelezően vegyük fel a férjünk nevét.

Te vagy az, aki továbbra sem képes ésszel felfogni, hogy a lőtéri döglött kutyát sem érdekli, hogy nem származik belőle hátránya! Nem ez a lényege a dolognak. Normális ember nem csak és kizárólag az alapján hoz meg döntést, hogy abból lesz-e hátránya vagy sem! Ezt tényleg nem bírod megérteni? Figyelembe vesz olyan tényezőket is, mint például meg akarja-e egyébként tenni azt a lépést, tetszik-e neki, tud-e azzal a döntéssel azonosulni. Attól még, hogy a névfelvétellel nem származik szerinted hátránya, még minden joga megvan nem élni vele. És amúgy de, miért ne érezhetné azt hátránynak, hogy akarata ellenére megváltoztatta a nevét egy olyan formára, ami NEKI nem tetszik. Az ő neve, neki kell élete végéig együtt élnie vele, márpedig ha nem szereti, akkor igen is egy hátrány. Az, hogy régen ez meg az volt a szokás, továbbra sem érdekel senkit. Legalábbis a kérdezőt és jó pár embert biztosan nem. Hadd ne kelljen már az embernek a saját életét kötelezően a szokások meg hagyományok mentén élnie.

Azt sem írta egy szóval sem, hogy rendes nagy lagzi lesz, de ha az lesz sem állítható párhuzamba a névvel, hisz ha lesz, akkor nyilvánvalóan ez számára egy pozitív és szimpatikus szokás, míg a névfelvétel nem. Ilyen egyszerű, felfoghatatlan mit kell ezt ragozni.

Ja és még egyszer: a névből egyedül akkor derül ki, hogy férjnél van az illető, ha né-ként veszi fel, na már most az én ismerősi körömben is a 99%, aki felvette a férje nevét az kötőjellel vagy tette vagy a sajátját cserélte le, mert a nét mindegyikük maradinak tartotta. Ergo nem elég, hogy el van várva tőle, hogy vegye fel a férje nevét, hanem még az is ki van kötve, hogy milyen formában, csak hogy biztosan minden idegen faszinak megfeleljen, aki nem tudja helyén kezelni az egóját.

Melyik része nem világos annak, hogy SZOKÁS? Vagy talán nem ismered a szó jelentését? Akkor segítek, pont azért szokás, mert NEM KÖTELEZŐ! És hihetetlen meglepő módon a szokások változhatnak, mint ahogy változnak is. Átalakulnak, megszűnnek, elavulttá válnak és még lehetne sorolni. Miért kellene több száz vagy több ezer éves szokások szerint élnie minden embernek az életét?! Hadd döntse már el mindenki saját maga, hogy számára melyik pozitív es melyik negatív, melyiket követi és melyiket nem, pont. Nincs mit ezen tovább ragozni.

Az is szokás volt régen, hogy minden létező fiú az apja nevét kapta meg, aztán volt, hogy egy családban 5 Pistike is volt, azonban mára ezt rengetegen tartják már elavultnak és nem követik, szívük-joga ez is. Pont ugyanez a helyzet itt is. Vannak szokások, amik véleményen szerint értelmetlenek, ezek közül az egyik pont a kötelezően vegyük fel a férjünk nevét. Azt meg ne várja már el senki senkitől, hogy olyan szokásokat kövessenek, amiket totálisan értelmetlennek es haszontalannak tartanak!

Komolyan direkt próbálsz fárasztó lenni: Értelmezd már miről szól a kérdés.

Segítek: Az a kérdése, hogy miért reagálnak így rá az emberek.

Sikerült ezt értelmezni? Én pedig erre válaszoltam azzal, hogy jeleztem hogy a szokások miről szólnak, és hogy emiatt ez a reakció, közben meg totál minden másra kitérsz már a máglyától a nem tudom miig.