Mekkora tulajdoni hányadot tartotok méltányosnak, ha gyakorlatilag csak az egyik házasfél házasság előtt meglévő vagyonából vásárolnak közös új lakást?

Nem írtam ilyet, hanem az a kérdés, hogy mit tegyen az aki ilyen helyzetbe kerül. Márpedig nagyon sokan így járnak és nincsen rá egyelőre jó megoldás, ezért kell erről is beszélni.

63, 28-ban részletezi, pislants rá, arra írtam.

100:0, mi más?

Olyan mindegy mi mit gondolunk. Ha a rokonod rá akar íratni valemymnit a párjára megteszi akkor is, ha fejre állsz.

Olyan h mindket fel elégedett elgyen meg ugy sem lesz semmikepp.

Nem tudom, mióta vannak együtt, de ezért jó az első években pont csak annyit segíteni amennyit a másik oldal is ad. Aztán kirajzolódik, ki hogy áll a házassághoz. Minél önállóbban kell boldogulni egy párnak, annál jobban előkerül a valódi személyiségük. Elfogadni ugyanis nagyon bájosan lehet bárkitől bármit. Ez semmit nem mutat a valódi jelleméből, az elkötelezettségéről. Viszont ha a nehézségek közepette is jó csapatot alkotnak, az adni tudó szülő is nyugodtabban ad, esetleges váláskor pedig tudja ő is az unokák érdekeit nézni, ha kell, saját gyerekét is emberibb megoldás felé terelgetni.

Elmondom az en tortenetemet. En vagyok a no. A parommal egy eve voltunk egyutt, amikor hitelt vettem fel, es abbol vettem hazat. Az en nevemre kerult, ugyanis a hitel is csak az enyem. Illetve o kulon elt a felesegetol (meg nem valtak el, ezert se akartam, hogy neki tulajdonjoga legyen a hazban) es nekik volt egy 50-50%os hazuk, amit most sikerult eladni. Jovore fogunk osszehazasodni, a parom nem erzi ugy, hogy ez a haz csak az enyem, ugyanugy az o otthona is. Anyagilag o tud tobbet hozzatenni a kapcsolatunkhoz, mivel 2x annyit keres mint en. A masik az, hogy neki a hazassagabol szuletett egy gyereke, mi pedig szeretnenk egy kozoset, igy nem szeretnek kitolni az en gyerekemmel az ove javara, barmennyire is hulyen hangzik.

Rokonként nem a te dolgod. Hátastarsaknál teljesen általános, hogy közös lesz, függetlenül attól, hogy mennyit tettek bele. Gondolom, bíznak egymásban és nem rövidtávra terveztek.