Garantált, hogy én leszek a szemét, ha kismama rokontól kérem, költözzön el? Hogy közöljem vele finoman, de határozottan?

Miért kellene egyáltalán magyarázkodnod, hogy mennie kell? Szívességet tettél, befogadtad rövid időre, már így is sokkal többet maradt, mint amiről eredetileg szó volt. Nem. Itt a szemeszter vége, már a vizsgaidőszakot tapossuk, ha befejezte a vizsgáit, költözzön! Oda, ahova akar. Ne a te problémád legyen már az, hogy ő hova szeretne, meg hova tud, és hogy milyen az apja...

Egyedül laktál, szeretnéd újra a saját életedet élni. Kész. Nem kell ezt magyarázni, meg kifogásokat keresni, nem tartozol neki elszámolással!

Amiatt meg nem kell keseregnek, hogy mit fognak rólad gondolni, mert a csupasz s...re, hallgatói jogviszonyra felcsinált egyedülálló anya lesz az, aki viszi majd a cirkuszi show-t, nem te, hidd el!

Egyébként meg nem tudom, hol él, hogy hallgatóként tud úgy dolgozni, hogy fenntartsa magát, már az is nehéz dió, de hogy még terhesen akar dolgozni, meg így gyereket vállalni, abból látszik, hogy semmi realitásérzése nincs, vagy átgondolt jövőképe. Mehet vissza az apjáékhoz, ha egyáltalán befogadják így!

Aki emiatt szemétnek gondol,az nyugodtan fogadja be. A lehetőség adott.

Mondd meg neki amit gondolsz,és mindenképp határozottan,nehogy abba ringassa magát,hogy a gyerek miatt úgyis megenyhülsz majd. Lehet,mivel a lakhatása nem lesz biztosított,(amiben jelenleg ő hisz),hogy most az,még a babát is meggondolja,hogy meg tartsa-e.

Az unokatesód egy felelőtlen, ostoba élősködő liba. El nem tudom képzelni, mi lehet egy ilyennek a fejében. Szívességi lakáshasználó, a pasija otthagyta, az egyetemen csak bukdácsol, de neki gyerek kell. Megáll az eszem, mennyi hülye tyúk van. Dobd ki a p*tsába, menjen ahova akar, nem a te felelősséged.

N