Mit tennének a helyemben? Anyós menthetetlen...
Röviden, férjem 10 éve a nyugati határhoz költözött a jobb élet reményében, én ide valósi vagyok, ő az Alföldről jött.
10 éve együtt vagyunk, 7 éve hazasok, van 2 gyerekünk. A kisebb most kezdi az ovit ősszel, anyós friss nyugdíjas, após közmunkás otthon, bár néha hónapokig az sincs.
Egyrészt állandóan sír, hogy hogy hiányoznak az unokák, meg idén még csak x-szer látta őket, meg ilyenek. Másrészt ha a kicsi is ovis lesz, nekem reggel korán kell munkába mennem vagy délután későn érek haza, 6 körül megyek vagy akkor jövök műszaktól függően.
Nekem van egy lakásom tőlünk 10 km-re, jelenleg albérletbe van kiadva. Felmerült, hogy ha ide költöznének, lakhatnának a lakásban -ingyen, és akkor vagy reggel vagy délután tudna az unokákkal lenni, nekem segítség lenne, meg ők is elkerülnének abból a koszfészekből, amiben laknak.
Szó szerint egy romos vályogházról beszélünk.
Erre jön nekem, hogy majd ha kell segíteni, inkább eljön (minden nap kéne vagy reggel, vagy délután, és 400km-re van), meg hogy egy pár évre maximum eljön, de ő ott akar élni, meg ilyenek.
Ok, akkor keresek valakit, aki óránként 2000ért vigyáz a gyerekekre, az albérleti díjból kijön...
DE
Idén, tavaly is mi vettük nekik a fűtő anyagot, a gázelszámolásnál mi fizettük ki a csekket, év közben 2x adtunk nekik pénzt, amit nem kértünk vissza.
A férjemnek mondtam, hogy majd még egyszer ezt felhozzuk, de ha nem kell nekik, akkor oldják meg az életüket, mert nem fogom a saját gyerekeimtől elvenni azt a pénzt, amit rájuk is költhetnék vagy félre rakhatnánk nekik, vagy bármi...
Férjem meg gyakrabban akar hazamenni hozzájuk a gyerekekkel,
hogy tobbet lássa őket. Körönként 60-70e csak az üzemanyag, bár az anyja reakcióján ő is leült, hogy inkább ott hal meg, minthogy jobb körülmények között éljen, az unokái mellett.
Lehet ebből jól kijönni?
Szerintem itt a dolgok nincsenek összefúggésben.
Mármint, azért, mert ő nem akar odamenni lakni, azért még a férjed mehet gyakrabban látogatni őket, ha szereti az anyját. Ez nem ilyen zsarolásos alapon megy, hogy ha anyós nem megy segíteni, nem láthatja többet az unokákat.
A segítes megint egy külön téma, felesleges ezeket összemosni.
Idős már. Egész életében ott lakott, ahol van, érthető, ha nem akar elmenni onnan.
Szerintem azzal nincs gond, hogy férjed lemegy, de ha sokalljátok a benzint, mehet vonattal is
Szerintem meg összefügg, mert így is évi min. 4-5 megyünk, és ez 3-400e ft.
Másrészt lenne lehetősége naponta látni az unokákat, de kifogást gyártani könnyebb.
Nem akarom zsarolni, hogy majd akkor nem megyünk, de biztos nem fogunk 2-3 hetente keresztbe-kasba mászni az országon. Így is 1.5-2 havonta megyünk.
Nem is tudnánk többet amúgy, a nagyobb sportol, hétvégén is edz, versenyek vannak.
A segítés meg, hát jó lenne,de ha ottmaradnak őket is mi tartjuk fent, főleg ha öregszenek, fát, gázt fizetünk nekik, bevásárolunk.
Itt a panelt röhögve fent tudnák tartani és a ház sem dőlne rájuk, plusz meg is unná az unokázást..
Van nekünk családunk, inkább a gyerekekre költeném azt, amit rájuk kell, mert nem mozdulnak. De ha nem mozdulnak, hozzak egy döntést
Vonattal 8 óra és 4 vonat az út, MÁV-val 1.5 nap is lehet.
És nem idős, 55 éves.
Az idős emberek nem szivesen költöznek új helyre, még jobb körülmények közé sem. Ez elég köztudott, hogy "öreg fát nem lehet átültetni" stb. Amúgy milyen öregek?
Teljesen megértem anyósodat, hogy addig a pár évig, amíg a gyerekek kicsik segítene, arra az időre otthagyná az otthonát, de végleg nem. Köszönd meg neki, tényleg nagylelkű ajánlat. De, ha 10 km-re van az a lakás tőletek, akkor az sem olyan egyszerű.
A férjeddel az a "gond", hogy szereti a szüleit. Azt kellene megértened, hogy ez nem befolyásolja azt, amit irántad érez, téged ettől nem szeret kevésbé.
Szereti az unokait, de gondolj bele, hogy egy idosebb ember nem szivesen koltozik el es hagy maga mogott mindent.
Ettol fuggetlenul, megerdemli, hogy lassa az unokait, ha ok is szeretnek vele lenni
5-ös vagyok, ez lemaradt:
" Anyós menthetetlen..." Ezt hogy érted?
Ha férjed akar segíteni anyagilag a szüleinek, és ők rá vannak szorulva, akkor segít. Szép gesztus. Ettől gondolom még nem kell nektek nélkülöznötök.
4,
Nem értem ezt a távolságot... 400 km, 8 óra...
Hol laktok?
Győr - Berettyóújfalu viszonylat??
Ilyen esetben egyik fél sem várhat gyakori találkozásokat.
Az, hogy segítetek nekik, tüzelő, stb... az szerintem természetes. Ezt meg sem említeném. Persze, ez egy plusz kiadás, de ezt nem lehet így nézni.
Ha te odavalósi vagy, ahol éltek, akkor a szüleid is ott laknak. Ami a gyerekekkel való foglalkozást, segítséget illeti, a te anyukád nem tud besegíteni? Helyben vannak a szüleid, ìgy lenne a logikus.
Anyós ellen meg nem emberkednék, aki hajlandó 400 km-ről oda járni unokázni, az nem lehet rossz ember, becsüld meg. És segíts nekik anyagilag, tedd örömmel. Ne a fogadat szíva.
1. A budos életben nem költöznék el a saját ingatlanomból akármilyen is a menyem lakásába. Addig élhetek ott, amíg jóban vagyunk, ha valami nem tetszik neki, már repulnék is.
2. Nagyszülő vagyok, nem bébiszitter. Ha bebiszittelni akarnék, azt pénzért tenném. Az unokakkal lenni néha öröm, kötelezően meg kényszer.
Kijonni úgy lehet belőle, hogy nem az ő életükkel akarod megoldani a tiédet.
Figyelj, mikor egy olyan emberhez mentél hozza, akinek csóro, az ország másik felében élő szülei vannak, akkor vállatad, hogy benne van a pakliban, hogy sokat kell utazni hozzájuk és esetleg segíteni is kell majd. Ezek a dolgok a férjeddel jártak, tudtad.
Persze., ettől függetlenül nem kell segíteni őket, ha a ti életetek rovásara mrgy, de akkor ebben a férjednek is partnernek kell lenni, mert felnőtt ember, nem tudod megtiltani, hogy làtogassa/pénzelje a szüleit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!